MENEKÜL A TŐKE KÖZÉP-EURÓPÁBÓL? - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.05.07.

- Magára talál a dollár és ez jelentős választás elé állítja külföldi tőketulajdonosokat a feltörekvő piacokon

- Ritka ellenvélemény a Bizottság terve ügyében, amely a jogállamhoz kötné az uniós támogatásokat

- A menekültek megsegítésére hívtak fel a túlélők az egykori mauthauseni lágerben, ahol annak idején minden 2. ember életét vesztette

FT

Megizzasztja dollár megerősödése a feltörekvő piacokon, köztük Magyarországon érdekelt befektetőket. Pedig az év elején még úgy látszott, hogy jó helyre tették a pénzüket, hiszen egy sor fejlett országban a pincében voltak a kamatok, ellenben több feljövő államban kedvező szerkezeti változások mentek végbe, amit megtámogatott az erőteljes világkereskedelem, illetve növekedés. Csakhogy közben erőre kapott az amerikai fizetőeszköz és tőketulajdonosok most már az USA gazdasági állapotának javulására, valamint a magasabb kamatok lehetőségére figyelnek. Így tömegessé válhat távozásuk az eddig kedvezőnek tartott térségekből, ahol a nagy kereslet láttán a cégek és a kormányok idáig nem győztek papírokat kibocsátani.

Ha folytatódik a dollár menetelése, akkor biztosra lehet venni, hogy nagy összegek áramlanak ki a feltörekvő piacokról. Az irányadónak tekintett tízéves kötvények és részvények hozama nemrégiben már 3 % alá esett, amire 4 éve nem volt példa. Ráadásul az első negyedévben 200 millió dollár ment ki, miközben csupán 50 millió jött be ezekbe az országokba. A helyzet Európán belül a törököknél, ukránoknál a legkeményebb, de igen nagy gondok vannak az eszközök értékelésével a magyaroknál, a lengyeleknél és a cseheknél is.

Deutsche Welle

A Die Welt budapesti tudósítója úgy gondolja, hogy az EU részrehajló Közép-Európával szemben, amikor vissza akarja fogni a támogatásokat a jogállam megsértésére hivatkozva, ám Boris Kálnoky szerint az emberek feltűnően nyugodtak maradtak, és ezek az országok a végén még profitálhatnak is az ügyből. A konzervatív lap újságírója helyteleníti, hogy a Bizottság a magyaroktól, szlovákoktól és lengyelektől akar pénzt elvenni, hogy azt azután a felelőtlenül gazdálkodó görögöknek, olaszoknak és spanyoloknak adja. Mint írja, az sem helyes, ha azt hiszik, hogy a gazdasági felzárkózás közeledést hoz a szociális értékekben, de itt most meg akarják fordítani: először jöjjön a jogállam és a menekültügyben tanúsított szolidaritás. Orbán Viktor ezek után már jelezte is, hogy nem lesz következő hosszú távú költségvetés magyar hozzájárulás nélkül.

Az elemzés az uniós alapokon túlmenően elsősorban a mostani magyar kormánynak tulajdonítja a jó gazdasági alapokat. Úgy hogy közép távon ezek az országok nettó befizetők lesznek, így a kohéziós források egy nap elvesztik a jelentőségüket. Meg mint írja, a régióban senki sem akar a németek és mások pénzéből élni, nem úgy, mint a mediterrán övezet lakói. A magyarok és a lengyelek úgy tekintik a belengetett szankciókat, hogy azok azért vetődnek fel, mert ezek az országok olyan, alapvető kérdéseket tesznek fel, mint hogy van értelme ennyi migránst beengedni a földrészre, elosztani őket, és hogy miért kell a szuverenitást mind jobban elvonni a nemzetállamoktól. Persze a végén valószínűleg olyan kompromisszum születik, amely senkinek sem fáj. De ha az eredeti elképzelés válik valóra, akkor az drasztikus mértékben csökkenti az EU befolyását, illetve mérsékli a korrupciót. Megújulásra és hatékonyságra kényszeríti a gazdaságot és felgyorsítja a térség általános egyenjogúvá válását az unióban. Néha a kevesebb több...

ITT OLVASHATÓ