Szerző: akiraly
2018.05.29.
Az, hogy a magyar jogalkalmazók semmibe veszik a magyar állampolgárok alkotmányos szabadságjogait, nem újdonság.
Ebben az országban évek óta "fokozott ellenőrzést" tart a rendőrség, magyarán minden ok, gyanú, bármi nélkül bárkit megállíthatnak és megmotozhatnak az utcán.
A totális rendőrállamnak még így is voltak korlátai, például a büntetőeljárás megindításának, a titkosszolgálati eszközökkel folytatott megfigyelésnek feltétele volt
a megalapozott gyanú.
Július 1-től ez az akadály elhárul. Akkor lép életbe a Büntetőeljárásról szóló új törvény (Be.), mely egyik új eleme az ún.
előkészítő eljárás.
Magyar György ügyvéd kifejtése szerint ezzel gyakorlatilag úgy is eljárást indíthatnak valaki ellen, ha egyáltalán nem áll fenn ellene bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja. Az "előkészítő eljárásnak" ugyanis pont az a célja "annak megállapítása, hogy a bűncselekmény gyanúja fennáll-e". Ennek megállapításához pedig bírói engedélyhez kötött titkosszolgálati eszközöket is bevethetnek.
Előkészítő eljárást a törvény Magyar által idézett passzusai alapján azok ellen lehet indítani, akik "bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhetnek". Ez elég laza definíció, a magyar népesség cselekvőképes része biztosan belefér. De a törvény alkotói ennél azért biztosabbra mentek, ugyanis az új Be. alapján az előkészítő eljárásban nem csupán a "a bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhető személyt [BESZJSZ]" , hanem azt is megfigyelhetik, "akiről megalapozottan feltételezhető, hogy a bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhető személlyel közvetlenül vagy közvetve kapcsolatot tart". Külön kiemelném a "közvetve" kitételt, ez alapján ugyanis olyanokat is megfigyelhetnek, akik nem is ismerik a BESZJSZ-t, csupán a BESZJSZ egyik ismerősét.
Magyarán, az új Be. alapján a hatóságok gyakorlatilag bárkit megfigyelhetnek, ez pedig már a totalitárius rendőrállamok sajátja...
A totális rendőrállamnak még így is voltak korlátai, például a büntetőeljárás megindításának, a titkosszolgálati eszközökkel folytatott megfigyelésnek feltétele volt
a megalapozott gyanú.
Július 1-től ez az akadály elhárul. Akkor lép életbe a Büntetőeljárásról szóló új törvény (Be.), mely egyik új eleme az ún.
előkészítő eljárás.
Magyar György ügyvéd kifejtése szerint ezzel gyakorlatilag úgy is eljárást indíthatnak valaki ellen, ha egyáltalán nem áll fenn ellene bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja. Az "előkészítő eljárásnak" ugyanis pont az a célja "annak megállapítása, hogy a bűncselekmény gyanúja fennáll-e". Ennek megállapításához pedig bírói engedélyhez kötött titkosszolgálati eszközöket is bevethetnek.
Előkészítő eljárást a törvény Magyar által idézett passzusai alapján azok ellen lehet indítani, akik "bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhetnek". Ez elég laza definíció, a magyar népesség cselekvőképes része biztosan belefér. De a törvény alkotói ennél azért biztosabbra mentek, ugyanis az új Be. alapján az előkészítő eljárásban nem csupán a "a bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhető személyt [BESZJSZ]" , hanem azt is megfigyelhetik, "akiről megalapozottan feltételezhető, hogy a bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhető személlyel közvetlenül vagy közvetve kapcsolatot tart". Külön kiemelném a "közvetve" kitételt, ez alapján ugyanis olyanokat is megfigyelhetnek, akik nem is ismerik a BESZJSZ-t, csupán a BESZJSZ egyik ismerősét.
Magyarán, az új Be. alapján a hatóságok gyakorlatilag bárkit megfigyelhetnek, ez pedig már a totalitárius rendőrállamok sajátja...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.