Szerző: HERSKOVITS ESZTER
2018.05.15.
Krekó Péter legújabb könyvében, a Tömegparanoiában az álhíreket és az összeesküvés-elméleteket veszi górcső alá. Napjainkban reneszánszukat élik a konteók. Félünk a migránsoktól, elvetjük a hagyományos orvoslást. Az igazság utáni korszak tünetei ezek. A szociálpszichológus arról beszél, miért alakulhatott ez így, és mi állíthatja meg a folyamatot.
– Hallotta? A választás utáni éjszaka Orbán Viktor váratlanul megbetegedett és kórházba került.
– Igen, ez nagyon népszerű álhír volt, sebesen terjedt, mert sokan akartak hinni benne az ellenzéki oldalon.
– Az eset összefoglalója is lehetne a könyvének, amelynek egyik üzenete, hogy szinte mindannyian vágyunk a feszültségoldó álhírekre. Régen sem volt ez másképp, mostanra viszont elszaporodtak az efféle történetek. Miért?
– Beléptünk az igazság utáni korszakba: a tények kevésbé számítanak, az érzelmek, a személyes hitek nyomnak többet a latban. Világszinten tapasztalható, hogy leépülnek a párbeszédek, kopik a vitakultúra. Az emberiség politikai értelemben ismét törzsekbe szerveződik. Kényelmesebben érzi magát a világban az, aki az adott törzs hiedelmeit és mítoszait magáévá teszi, a valóság ugyanis túl összetett és megmagyarázhatatlan sokszor. Az álhírek által erősödik a csoportösszetartás, hiszen a tagok úgy érzik, ezekről a hírekről csak ők tudnak, a kívülállók nem. Mert ők a beavatottak. Mindenütt az látszik: erre a torzító és hamis információkon alapuló világnézetre politikát lehet alapozni.
– Ahogy Magyarországon is.
– Mi európai viszonylatban is kilógunk a sorból, mivel a hatalom maga gyártja az összeesküvés-elméleteket, és néhány, a fentihez hasonló álhírtől eltekintve uralja is ezt a terepet. Ilyesmi legfeljebb keleti autoriter rendszerekben fordul elő, az unióban nemigen.
– Azért is érdekes, hogy ekkora lett a fogékonyság a dezinformációra, mert ez a retorika eddig inkább háborús helyzetben tudott hatásos lenni. Mitől lettek újra kelendők az alternatív tények?
– Alapvetően megváltoztak a világban korábban meggyökeresedett viszonyrendszerek. A tömeges bevándorlás átrendezte az érintett országok demográfiai térképét, a globalizáció társadalmi és gazdasági hatásai is mélyrehatók. Előtérbe kerültek a kulturális identitás és az önazonosság kérdései. Nem csak Európában, Amerikában is, ahol többek közt az terjedt el, hogy Obama a Fehér Házban naponta többször Allahhoz imádkozik, vagy hogy Floridában bevezették a saríatörvénykezést. A menekültválság világszerte nagy lendületet adott a jobboldali populista pártoknak, amelyek működésétől elválaszthatatlan az ellenségkép-keresés és ezáltal az összeesküvés-elméletek gyártása. De a közösségi média is sokat segít az álhírek terjedésében, kikapcsol ugyanis tartalmi szűrőket az információs környezetünkből...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.