KERESZTÜL AMERIKÁN

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Zoli
2018.05.16.

Az Appalache-hegységtől a Csendes-óceánig tart Zoliék most induló utazása, és ez nem akármi, hiszen a nagyon sok mérföld mellett egészen pontosan négy időzónát is érint. Hogyan készül fel az ember egy ilyen kalandra, mit kell megtenni hozzá? Erről szól ez a poszt, amit a tervek szerint több is követ majd rendszeres beszámoló formájában.

„Eljött hát az idő. Reméltem, hogy le tudom majd írni ezeket a sorokat. Mert ez azt jelenti, hogy egy régóta dédelgetett álmunk valóra válik. Jelesül, egy autóval véghezvitt nagy utazás, amelyben átszeljük az észak-amerikai kontinenst, ha nem is óceántól óceánig, de majdnem.

Eme posztban röviden szeretném leírni, hogy miként készültünk fel az útra (kis extrákkal).

Az első kapavágások

Egy ilyen útra nem árt időben elkezdeni a felkészülést. Lélekben és fizikailag egyaránt. Na nem arra gondolok, hogy azonnal elrohantunk egy edzőterembe, hanem szép lassan papírra, laptopra vetettük az ötleteket, hogy mely helyeket szeretnénk megnézni.

Nagyjából idén januárban kezdtük el a tervezést. Ami fontos volt, hogy minél több nemzeti parkot / természeti kincset tudjunk megnézni, legfőképpen a (közép-)nyugati országrészben. A keleti részt már nagyjából feltérképeztük illetve minket nagyon vonzanak a hegyek, sivatagok (engem legalábbis) és az ott leledző élővilág.

Az elmúlt 5 hónapban folyamatosan változott a terv attól függően, hogy éppen milyen kedvünk volt vagy éppen milyenek voltak a pénzügyi kilátásaink. Aztán kb. egy hete végleges lett a terv a változás jogát fenntartva!

Ha egy ekkora útra készül az ember, akkor bizonyos mértékű rugalmasságot megkövetel a rendszer. Másképpen nyűglődés lesz belőle és az aggódás, mint Damoklész kardja fog fejünk felett lebegni, hogy egy adott helyre odaérünk-e időben. Szóval inkább azt mondanám, hogy a nagyjábóli terv végleges lett.

Mi kerül a kosárba?

Ha egy autós kirándulásba vágjuk a szekercénket, akkor evidens, hogy a jármű egészségi állapota kardinális. Eddig motorikusan nem volt semmi gond (gyorsan le is kopogtam). Az alapvető dolgokat leellenőriztettem, mint pl. fékek, gumik, folyadékok és olajak. Ne feledkezzünk meg a biztosításról sem (pl. AAA).

Igen hasznos dolog a Nemzeti Park Szolgálat (National Park Service, NPS) éves kártyája, amely jelenleg 80 dollárba kerül, viszont az összes nemzeti parkba, nemzeti műemlékbe (ld. lejjebb) és nemzeti erdőbe biztosítja a bejutásunkat. Ez nagyon megéri, hiszen egy nemzeti parkba általában 10 és 30 dollár közötti árat kell fizetnünk személyautónként (az árak általában egy hétre értendőek)...

ITT OLVASHATÓ