Szerző: GERA MÁRTON
2018.05.11.
Kenedi János a lehetséges kibontakozás egy új módját vetette fel, amelynek ismertetésére az alábbiakban az interjút teljes terjedelmében közöljük. A szerző Gera Márton.
Kenedi János: Van. Pontosan akkor határoztam el, hogy belekezdek egy új ciklusba a készülő esszékötetemhez, amikor január 19-én az első diáktüntetést láttam. Lehengerlő volt, engem teljes mértékben áthatott, és amikor megláttam, hogy olyan táblákat cipelnek a gyerekek, amelyekre az volt felírva, hogy „butulok”, és hogy „érzem, hogy szűkül az agyam”, akkor elhatároztam, hogy nekem itt még tennivalóm van, azt a tudást, ami a fejemben van, én ezeknek a gyerekeknek írom.
MN: Miért volt önre ilyen hatással az a tüntetés?
KJ: Először a svungja csapott meg, ezt én utoljára 1956. október 23-án délután éreztem, itt a társasházunk sarkán, az elemi iskolából hazafelé jövet, palatáblakrétákkal felszerelkezve. Akkor az osztálytársaimmal egymásnak adogattuk a röpcédulákat olyan feliratokkal, hogy „ne tanítsanak oroszt”, meg hogy „ne tanuljunk oroszt”. A 61-es villamosok oldalára is ráírtuk a jelszavakat, a villamosvezetők buzdító mosolygásával kísérve. Akkor éreztem ezt az illatot utoljára. Akkor, kora délután még csak csendes forradalom volt, és a mostani eseményeket is annak tartom. De a forradalom illata ma is közös azzal az illattal, ami akkor szállt a levegőben. És azt kívánom, hogy ezt az állapotot, amiben benne vagyunk, egy csendes forradalommal éljük meg.»Végre mozog a szar«, ez Charles Gati professzor szavajárása olyan székrekedéses politikai helyzetekre, amelyeket az jellemez, hogy a belekben felhalmozódott ürülék konstans társadalomlélektani tényezővé válik, s tartós depressziót, kóros fanyalgást, belterjes szócsavarintást idéz elő, nem pedig nyílt röhögésekre ingerlő pesti vicceket. Felszabadult, megkönnyebbült röhögésekkel.
MN: Meglepte a választási eredmény?
KJ: Azt gondoltam, hogy a népharag most el fogja kergetni a Fideszt, úgy, ahogy Bibó István ezt szó szerint írja 1946-ban A magyar demokrácia válságában. Nem így lett, viszont a választás egyik legfontosabb tanulsága szerintem az, hogy 1947 óta nem állt magyar ellenzék mögött több mint 2,7 millió ember, akik a választásokon megmutatkoztak. Ezt a támogatottságot nem szabad még egyszer elvesztegetni. Ez a kegyelmi állapot megtartásának a feltétele. Valamint ez az extraparlamentáris politizálás startja, idővel a népképviselők ebből alakíthatnak majd árnyék-kormányt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.