Szerző: SZÁSZI ÁRON
2018.05.20.
A török-amerikai sztárközgazdász már a kilencvenes években is kritizálta a globalizációt, amikor a nyugati közgazdászok zöme még a minél gyorsabb világszintű gazdasági integrációt szorgalmazta. A professzor munkásságának mérföldköve, hogy a 2000-es években megalkotta a globalizációs trilemma koncepcióját, ami lényegében azt állítja, hogy a jól működő demokratikus intézmények, a nemzetállami felépítés és a hiperglobalizáció egyszerűen nem összeegyeztethető egymással.
Ortodox, unortodox, heterodox közgazdaságtan
Budapesti előadásában Rodrik kiemelte, hogy nem tartja magát globalizációellenesnek, de komoly ára lehet annak, amikor az országok a világpiachoz feltétel nélkül csatlakoznak. A nemzetközi közgazdaságtan doktrínái szerint a vámhatárok lebontása növeli az össztársadalmi jólétet, ezért az IMF, a Világbank és általában a nyugati működő tőke irányítói is sokáig ezt követelték meg a feltörekvő országoktól a beáramló dollármilliárdokért cserébe; de voltak más követelmények is, főként makrogazdasági célszámok, melyeket a Washingtoni konszenzus pontjaiban foglaltak össze. Rodrik munkáiban úgy ítéli meg, hogy ez a fejlesztési modell egyértelműen megbukott.
Valóban növekedést hoz a globalizáció, de egyben jelentős társadalmi újraelosztással jár együtt, azaz vannak a folyamatnak abszolút vesztesei is. A neoliberális közgazdászok szerint a kompenzációkkal ezeket a problémákat át lehet hidalni, a professzor szerint nem ilyen egyszerű a helyzet. Miközben a tőke rugalmas és gyorsan alkalmazkodik a világpiaci változásokhoz, addig a munkaerő általában helyhez kötött.
Mint a heterodoxia, a kontextusfüggő fejlődés-gazdaságtan úttörője, Rodrik nem egy általános jellegű alternatív receptet javasol. Az előadásában is többször hangsúlyozta, hogy eljárt az idő a mindent leírni akaró gazdasági paradigmák felett, ideje a dogmatikus, univerzális modelleket a fejlődés-gazdaságtanban evidenciaalapú fejlesztéspolitikákkal felváltani.
A globalizáció és a populizmus kéz a kézben jár
A populizmusra rátérve Rodrik leszögezte, hogy nem fog Magyarországról beszélni, amit a közönség derültséggel fogadott, majd az előadó hozzátette, hogy azért, mert nem ismeri eléggé az országot. Bemutatta, hogy a populizmusnak is létezik keresleti és kínálati oldala. Általában csak az utóbbit szoktuk elemezni, miközben súlyos társadalmi és gazdasági problémák is erősítik a populista politikusok felemelkedését. Ennek példájaként említette az első populista mozgalmat, ami az Egyesült Államokban a 19. század végén volt aktív. A populistákat főként egzisztenciális nehézségekkel küzdő nyugati és déli farmerek támogatták. Az 1896-os választáson a demokrata jelölt, William J. Bryan a populisták színeiben is indult, és az egyik fő kampányígérete egy olyan „bimetallikus pénzrendszer” kialakítása volt, ami gerjesztett inflációval pörgette volna fel a gazdaságot.
A globalizáció és a populizmus kéz a kézben jár
A populizmusra rátérve Rodrik leszögezte, hogy nem fog Magyarországról beszélni, amit a közönség derültséggel fogadott, majd az előadó hozzátette, hogy azért, mert nem ismeri eléggé az országot. Bemutatta, hogy a populizmusnak is létezik keresleti és kínálati oldala. Általában csak az utóbbit szoktuk elemezni, miközben súlyos társadalmi és gazdasági problémák is erősítik a populista politikusok felemelkedését. Ennek példájaként említette az első populista mozgalmat, ami az Egyesült Államokban a 19. század végén volt aktív. A populistákat főként egzisztenciális nehézségekkel küzdő nyugati és déli farmerek támogatták. Az 1896-os választáson a demokrata jelölt, William J. Bryan a populisták színeiben is indult, és az egyik fő kampányígérete egy olyan „bimetallikus pénzrendszer” kialakítása volt, ami gerjesztett inflációval pörgette volna fel a gazdaságot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.