FODOR GÁBOR A MAGYAR MEGÉLHETÉSI ELLENZÉKISÉG ESSZENCIÁJA

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2018.05.23.

Jelkép értékű lehet, hogy a rendszerváltás után megjelent új magyar politikai generáció egyik legfényesebb csillaga, aki a szocializmus évtizedei után a legvonzóbban mutatta be, képviselte és népszerűsítette a liberális elveket, mivé lett. Személyes karrierje jól mutatja, mivé lett a liberalizmus, mivé lettek a liberális értékek Magyarországon. Még akkor is, ha ez nemcsak neki köszönhető.

De az, hogy Fodor Gábor a Magyar Liberális Párt elnöke, és ezzel hivatalosan a liberalizmus képviselője, egy falat kenyér minden illiberálisnak, köznyelvi szóhasználatban: fasisztának. Aki a liberalizmust szeretné megfosztani valódi jelentésétől, és le akarja járatni, elég Fodor Gáborra mutatnia: ez a liberalizmus. Ezt akarod? Márpedig a liberalizmus Fodor ellentéte, a liberalizmus ellentéte mindannak, aki a mai Fodor Gábor. Fodor Gábor semmit nem képvisel abból, ami a pártja dolga lenne, még az elvek szintjén sem.

Magyarországon több a liberális, mint ahányan tudnak arról, hogy Fodor Gábor megélhetési politikai vállalkozása egyáltalán létezik. A Magyar Liberális Pártról csak azért nem hisszük, hogy egyszemélyes párt, amely egyetlen tagjának (egyben elnökének) érdekeit képviseli, mert Bősz Anett személyében helyette vettek be egy embert a “pártból” a Párbeszéd 5 fős parlamenti frakciójába, ahonnan Fodor Gábor máris kiléptette.

A megélhetési álellenzéknek természetesen be sem lett volna szabad menni a parlamentbe, ahol mindössze arra képes, hogy a történelem szemétdombjára kéredzkedjenek, a nevüket is megvetően emlegessék Magyarország következő nemzedékei, ha még lesznek. Nélkülük Orbán rendszere illegitim lenne. A diktatúrát pénzért fenntartják. De saját hazug logikájuk szerint is gyalázatos, hogy egy tagság és támogatás nélküli kis párt azonnal felrobbantson egy mikroméretű frakciót, a pártelnök anyagi érdekei miatt.

A Magyar Liberális Párt létezésének célja és értelme ugyanis nem más, mint Fodor Gábor megélhetése. Ez az egykor liberális demokrata, szép reményű politikus elhatározta, hogy márpedig ő életében dolgozni nem fog. Miniszterként sem tudott a munkaidő kezdetére a minisztériumába besétálni, és azóta már mindent csak ennek rendelt alá. Az “összefogás” kényszere kínálta a lehetőséget, hogy bezsarolja magát valami állandó jövedelmet biztosító parlamenti helyre. De ezt mindenki látja, ezért kipackáztak vele: Bősz Anett kapta meg a helyet...

ITT OLVASHATÓ