DRÁGÁN KONZERVÁLJUK A SZEGÉNYSÉGET - SZIKRA DOROTTYA A PELENKÁZÓ-MOSOGATÓ APUKÁK FONTOSSÁGÁRÓL

168 ÓRA ONLINE
Szerző: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2018.05.19.

A Fidesz szociálpolitikai eszközökkel növeli az egyenlőtlenségeket, de úgy tűnik, ez nem vált ki nagy felháborodást – mondja lapunknak Szikra Dorottya, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. Nemcsak arról beszélgettünk, hogy sikeres lehet-e a kormány demográfiai fordulata, hanem arról is, hogy miért nincs baloldali alternatíva.

– Sokakat meglepett a Fidesz elsöprő győzelme. Az ön véleménye szerint miért veszíthette el a kapcsolatát a szavazókkal a baloldal? Egyáltalán, hagy-e teret a Fidesz arra, hogy a problémákra markáns baloldali válasz érkezzen?

– A migránsüggyel kapcsolatos kőkemény, semmi másnak teret nem hagyó propaganda mellett valószínűleg a szociálpolitika és a családpolitika is fontos szerepet játszott a Fidesz győzelmében. Egyébként engem is meglepett, hogy a legszegényebbek, a kis falvakban élő szegények mennyire egységesen szavaztak a Fideszre.

– Hiszen épp hozzájuk ér el kevéssé a Fidesz szociálpolitikája.

– Igen. A Fidesz szociálpolitikája ugyanis fölfelé céloz, soha nem látott mértékben költenek a jól kereső vagy legalábbis nagyon stabil munkaerőpiaci helyzetben lévő családokra, miközben a szegényebbeknek jutó ellátásokat elsorvasztják. Tehát a 2010 utáni szociálpolitikának legnagyobb vesztesei a szegények.

– Csakhogy a közmunkával a 22 800 forintos segély helyett 59 000 forintos díjat kapnak.

– Ez lehet a kulcs. A Fidesz az első időszakra, 2010–2013-ra időzítette a kellemetlen szociálpolitikai lépéseit, és a választások közeledtével mindkét alkalommal csendesebb, támogató időszak következett, ami a szegényeket is jól érintette. Például a kezdetekben a Fidesz kilencről három hónapra csökkentette a munkanélküli-járadékos időszakot, és 28 ezerről 22 ezer forintra csökkentette azt a segélyt, ami e minimális három hónap után járt a munkanélkülieknek. Ezek elképesztő elvonást jelentettek a válság alatt. Ráadásul bevezették a közmunkás-minimálbért, ami a minimálbér hatvan százaléka, valamint a részállású közfoglalkoztatást is. Ezzel rengeteg embert be tudtak pörgetni a közmunka rendszerébe, ugyanakkor korábban nem tapasztalt nyomorba döntöttek más családokat. Akiknek érettségijük vagy szakmájuk van, azok közül is sokan elveszítették a munkájukat a válság alatt. Számukra azonban a munkanélküli-ellátások új rendszere elfogadhatatlan volt, így részben ezek az intézkedések indították el a szakmunkások tömeges kivándorlását. Összességében a fenti durva megszorításokhoz képest a teljes munkaidős közfoglalkoztatás – amelyhez 2014-től visszatért a rendszer – valóban komoly javulást jelenthetett...

ITT OLVASHATÓ