Szerző: Határátkelő
2018.05.26.
Ha azt írom, car boot sale, akkor az Angliában élők rögtön tudják, mire gondolok. Akik nem, azoknak röviden csak annyit, hogy egy elég speciális bolhapiacról van szó, ahol azonban bőven több minden lehet csinálni a nézelődésnél és vásárolgatásnál. De át is adom a szót egy nálam autentikusabbnak, méghozzá Christine-nek, aki az ilyen bolhapiacok lelkes híve és nagy tudora.
Ahogy sétálunk és nincs csukva a szemünk, az élmények csak jönnek. A kerítésen túl lehet lovak legelnek, kíváncsian pillantgatva feléd, vagy épp harangvirág nyílik a túloldalon.
De azért is érdemes nyitott szemmel járni, mert az autórajongók érdekes csemegéket láthatnak. És még ki se jutottunk a parkolóból.
Mikor eljutunk végre az árusokig, kezdődik a vadászat. A car boot sale olyan, mintha ötvöznénk a múzeumlátogatást egy erdei/mezei sétával, a bámészkodás élményét a kincskeresés izgalmával.
Mert van itt kérem minden, amit csak az ember megalkotott. Régi és új, hasznos és haszontalan, érdekes és hétköznapi. Mert ami az egyiknek szemét, az a másiknak érték, ugye.
Kinek-kinek kedve szerint könyvek, filmek, hanglemezek bakeliten és CD-n, ruhák, cipők, gyerekjátékok, porcelán és üveg, ékszerek, fegyverek, régiségek és gyűjtői darabok - szóval tényleg minden, amit csak az ember el tud képzelni.
Türelemmel, tudással és rendszeres látogatással jó kis gyűjteményeket lehet itt összeszedni fillérekért. Az ember boltkóros énje kielégülhet anélkül, hogy ezzel nagyobb pénzügyi katasztrófát okozna, és ha hinni lehet az újságoknak, néha tényleg vagyont érő darabokra is bukkanhatunk egy-két fontos áron...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.