Szerző: TÓTH CSABA TIBOR
2018.05.29.
A miniszter-jelöltről hozott elnöki döntést követően persze Luigi di Maio és Matteo Salvini közös miniszterelnök-jelöltje, Giuseppe Conte bejelentette, letesz kormányalakítási szándékairól. Mattarella pedig gyorsan lépett, és az olasz államadósságot kezelő, IMF-bizalmas, 64 éves bankárnak, Carlo Cottarellinek adott megbízást “szakértői kormány” felállítására.
Ahhoz, hogy ez pontosan mit jelent, egyszerűen el kell képzelnünk, hogy elindul egy választáson egy csomó párt, az addigi kormánypárt csúnyán kikap, blokkja 7%-al veszít, így kisebbségbe kerülnek a parlamentben. A győztes párt tényleg jobb híján egy kisebb, szélsőjobbos párttal közösen koalíciós programot hirdet, így meglenne a parlamenti 60%, de az államelnök végül mégsem nekik, hanem a vesztes balközéphez kötődő volt államtitkárnak ad megbízást kormányalakításra.
Ezek után egy kérdés merül fel valójában: egyáltalán minek szavaztak Olaszországban az emberek bármire is, ha az uralkodó gazdaságpolitikáról lassan csak nyíltan nem mondták még ki, hogy nem lehet leváltani? Alkotmány, népfelség elve ide vagy oda.
Nyilvánvaló, hogy a dolog nem ilyen egyszerű, hiszen azt már több helyen leszögezték, a lépés önmagában még nem megoldás a politikai válságra. A római törvényhozás ugyanis még leszavazhatja Cottarelli kormányalakítását, ebben az esetben augusztusra új választásokat írhatnak ki. A tendencia viszont mindenképpen kiemelkedően aggasztó, hiszen ezek után nagyon elképzelhető a parlamenti képviselők olasz gazdasági elit általi “megdolgozása”, és Cottarelli elfogadtatása mindkét házban...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.