A MAGYAR NŐK ROSKADOZNAK A TÁRSADALOM ÚJRATERMELÉSÉNEK TERHEI ALATT

MÉRCE
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN, PÓSFAI ORSI
2018.05.17.

Talán jobb időzítéssel nem is publikálhatta volna Nőügyek 2018 c. kutatását a Friedrich Ebert Stiftung (FES) budapesti irodája, mint most, nem sokkal azután, hogy Orbán Viktor bejelentette: „demográfiai súlypontú kormányzásra” készül. Bár a kutatás oroszlánrésze 2017 októbere és decembere között készült, így a szándékos időzítés gondolatát elhessegethetjük, az biztos, hogy bármilyen „demográfiai súlypontú kormányzás” előfeltétele, hogy ismerjük, mit gondolnak, milyen problémákkal szembesülnek azok az emberek, akiket a jövőbeni szakpolitikák egy jelentős része érinteni fog.

A FES „Nemek közötti igazságosság Kelet-Közép-Európában” című regionális programjának a vezetője, Kováts Eszter és Gregor Anikó szociológus által koordinált kutatásnak azonban ezen az aktuálpolitikai apropón túl is rengeteg tanulsága van.
Az átfogó problématérkép mellett ugyanis olyan kérdésekre is választ kapunk, mennyiben tekintik a magyar nők problémáikat a nemek közötti egyenlőtlenségek keretében, és hasonlít-e problémamegragadásuk a „nőügyekkel” foglalkozó politikai szereplők és civil aktivisták, jogvédők által használt nyelvhez.

A kutatás külön erőssége, hogy nem csupán kérdőíves felmérésen alapszik, hanem az 1000 főt (férfiakat és nőket egyaránt) megszólító felmérést egy hat fókuszcsoportból álló interjúsorozat előzte meg, és az itt felmerülő problémákból, kérdésekből rajzolódott ki a későbbi kérdőív. Az így kapott eredmények esetében tehát sokkal kisebb annak a valószínűsége, hogy a kutató fejében létező keretekbe kényszerülnek bele a megkérdezettek.

„Ha már szültél, az is hátrány, mert a kicsi gyerek beteg lesz, nem kellesz, ha szülés előtt vagy, azért nem kellesz.”

A fenti idézet egy szolnoki nőkből álló csoportos beszélgetésen hangzott el, és kiválóan adja vissza azokat a sokszor egymásnak ellentmondó elvárásokat, amelyekkel magyar nők szembesülnek nap mint nap...

ITT OLVASHATÓ