A "LÁZADÓ" MAGYAR KORMÁNYT NEM BÜNTETI AZ EU - MÁSOKAT MIÉRT?

MÉRCE
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2018.05.30.

A magyarországi ellenzéki nyilvánosságban rendre fellángol a remény, hogy majd Brüsszel vagy Berlin szépen megregulázza Orbán Viktort. A témát érintő hírfoszlányok rendre végigpörögnek a magyar „interneteken”. Az időnként belengetett hetes cikkely atombombája azonban inkább hasonlít Simicska Lajos választások előtt várva várt atombombájára, minthogy valódi veszélyt jelentene a harcias Brüsszel-ellenes retorikát folytató magyar kormányra. Hasonló fejleményeket Lengyelországban is megfigyelhetünk, a 7-es cikkely ott is napirenden van, és néhány nyugat-európai liberális politikus ejnyebejnyéjét ugyanúgy megkapja a varsói jobboldali kormányzat, mint budapesti kollégája.

Pedig vannak olyan tagállamok is, amelyeknek néhány ejnyebejnyénél, Guy Verhofstadt tüzes kirohanásainál és egy távoli, talán soha nem is alkalmazható 7-es cikkelynél sokkal keményebb fellépés jutott az Európai Unió oldói és kötői részéről. Persze, ezek a fellépések kevésbé az intézményesített, cikkelyekbe foglalt felelősségre vonási mechanizmusokon keresztül nyilvánulnak meg, hanem az informális befolyás, korlátozás és ellehetetlenítés formájában.

A legfrissebb példát Olaszország szolgáltatja. A 2008-as gazdasági világválság óta, a többrendben levezényelt megszorítópolitika és fiskális szigor ellenére (vagy épp miatta) sem állt még helyre az olasz gazdaság, a munkanélküliség stabilan 10 százalék fölött, a kilátástalanság pedig különösen a fiatalok körében érezteti hatását...

ITT OLVASHATÓ