Szerző: MIZSUR ANDRÁS
2018.05.04.
Egykori páciensek és segítőik minden évben találkoznak, hogy megünnepeljék a Nyírő Gyula Kórház addiktológiáján működő Minnesota Részleg fennállását. Az idei volt az ötödik alkalom, a születésnapi gyűlésen mindenki elmondhatta, hogyan birkózott meg a sóvárgással, hogyan kerülte el a visszaesést. Volt olyan beteg, aki hetvenévesen vágott bele a terápiába, mert az unokája miatt változtatni akart.
“Istenem, adj lelki békét annak elfogadására, amin változtatni nem tudok, bátorságot, hogy változtassak, amin tudok, és bölcsességet, hogy felismerjem a különbséget”
– mormolja egyszerre harminc ember a zsúfolt teremben, miközben egymás kezét fogják. A falhoz tolt asztalokra üdítőt és süteményeket készítettek ki, egy tálban pedig gyűrűket találni. Ezek az alkoholizmussal és játékszenvedéllyel küzdő betegek kezelésére specializálódott Minnesota Részleg szokásos éves születésnapi “bulijának” zárópillanatai. Immár ötödik éve gyűlnek össze korábbi páciensek és stábtagok a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) addiktológiáján, hogy közösen megünnepeljék a program létezését, és megosszák egymással (józan) tapasztalataikat, bátorítsák a kezdő gyógyulókat.
Az OPAI-ban 2013-ban indult újra a Minnesota Részleg, a szigetvári tapasztalatok alapján. (A szigetvári programról ebben a cikkben írtunk részletesen.) Itt arra készíltik fel a pácienseket, hogy professzionális segítség nélkül, csupán az önsegítő csoportokban tanultak alkalmazásával meg tudják tartani józanságukat. A bentlakásos program nyolc hete során a résztvevők az alkoholizmusról tanulnak, pszichológiai ismerteket sajátítanak el. De ami a legfontosabb és az egész Minnesota-modell lényegét adja, hogy az önismeret fejlesztése révén megtanulják kezelni érzelmeiket. Az ivás ugyanis csak egy tünete annak, hogy lelki problémáik vannak, amivel nem tudnak mit kezdeni a páciensek. ..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.