TOVÁBB DURVULHAT AZ ORBÁN-REZSIM - KÖRÖSÉNYI ANDRÁS: EDDIG A KORMÁNY LEVÁLTHATÓ VOLT

168 ÓRA ONLINE
Szerző: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2018.04.26.

Az Orbán-rezsim vezérdemokrácia, amelyben a vezető karizmája a kulcs. És bár a választási verseny feltételei valóban a Fidesznek kedveztek, önmagában nem magyarázza Orbán Viktor győzelmét. Ehhez a választói vágyakra érzékeny közpolitika és egy Fidesz mögötti társadalmi koalíció megteremtése is kellett – állítja Körösényi András, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének kutatója, a Corvinus egyetem professzora.

– Harmadik kormányzási ciklusát kezdi 2010-es hatalomra jutása óta Orbán Viktor. A Heti Válasz a választások után ezt korszaknak minősítette, ön egy korábbi könyvében rezsimnek. Hogyan tekintsünk hát rá?

– A történelemben valóban vannak korszakok, de én inkább a rezsim fogalmát használom, mert 2010 után gyökeres fordulatot vett a magyarországi politika. Az 1989–90-es rendszerváltás során alkotmányos berendezkedést alakítottunk ki, versennyel, pártokkal, az ahhoz szükséges intézményrendszerrel. 2010 után azonban nem az intézményrendszer változott meg, hanem inkább annak működtetése, a hatalomgyakorlás módja, az, hogy a hatalmon lévők a felhatalmazásukkal miképp, milyen eszközökkel élnek, és azt mivel igazolják. Ugyanakkor megváltozott az alkotmányos berendezkedés is, és ami még ennél is fontosabb, megváltozott a pártrendszer. Gondoljunk csak az úgynevezett centrális erőtérre, ami önmagában sokkal erősebb garanciája a fideszes kormányzásnak, mint az, hogy az Alaptörvény mennyiben más, mint az alkotmány volt. Ezt igazolja, hogy bár az ellenzék is nagyjából annyi szavazatot kap, mint a Fidesz, de azok szétaprózódnak, másrészt a jobb- és baloldali ellenzék, akárhogy szerették volna is oly sokan, nem vált egy tömbbé.

– És a rendszer mindig korrigál. Mert bár példátlan a hatása a közmédiára, amelyben az ellenzék meg sem szólalhat, mégis akadt egy kiskapu, amelyen keresztül a pártok kommunikálhattak reménybeli választóikkal: az óriásplakátok. Ezt felfogván a Fidesz egy kétharmados törvényt módosított feles többséggel. De számos hasonló példa akad.

– Igen, ez a technika a hatalomgyakorlás része. Az sem mindegy, milyen a jog és a politika viszonya. A kettő közti prioritás megállapítása egyfajta küzdelem, ami liberális demokráciában belső ellentmondás: ha mindent a jog szabályoz és jogi testületek döntenek el, akkor a demokrácia kiüresedik. És fordítva is igaz, ha a politika felülírja a jogállami vagy alkotmányos kereteket, mint 2010 és 2015 között, akkor a jogállam sérül. Hiszen kétharmaddal még az alkotmánybírósági döntések is fölülbírálhatók. A politika primátusát tehát a kormánypárt nyers hatalmi szempontból érvényesítette...

ITT OLVASHATÓ