Szerző: B.M.
2018.04.08.
Sajnálja, hogy efféle praktikákat kell ajánlania, és így felhívni a figyelmet „eljárásokra”, amelyek elképzelhetetlenek lennének olyan országokban, amelyeknek papíron köztársaság az államformája – fogalmazott Böcskei Balázs a Mércén megjelent, a választási csalások állampolgári erővel történő megakadályozását célzó cikkében. A politikai elemző, az IDEA Intézet igazgatója ugyanis nemcsak arról írt tájékoztató anyagot, hogy mire érdemes odafigyelni a választópolgároknak a szavazókörökben, hanem hogy az ott megfigyelőként, szavazatszámláló bizottsági tagként tevékenykedőket is érdemes felkészíteni a tipikus, s kevésbé tipikus esetek, csalási kísérletek megakadályozására.
Böcskei afféle kisokost is közzétett, ugyanakkor felhívta a figyelmet: „a szavazás tisztaságának megóvása érdekében, ha valakinek kérdése van, keressen bennünket, inkább kérdezzünk és informáljuk egymást”. Az ikszelés után eltűnő tinta abszurditásától ugyanis egészen a közmunkások irányított szavazási magatartásáig terjedhetnek a választási csalások és az azzal kapcsolatos hiedelmek vagy éppen megalapozhatónak vélt gyakorlatok körül felvetődő, a következő napokban nyilván nagy nyilvánosságot kapó kérdések. Böcskei azt írja: „előbbi nevetségessége szót sem érdemel, utóbbira pedig nem elégséges válasz az, hogy aki csak teheti a közmunkások közül, az álljon ellen. Kiszolgáltatott helyzetben lévő honfitársainknak aligha komolyan vehető tanács lenne ez.”
„Rémhírekre rémes módon történő reagálások helyett” a szakértő néhány érdemi javaslattal állt elő az érintettek számára, egyúttal a választási csalás leleplezésére is „mutatott” preventív megoldásokat.
Elsőként azt, hogy a szavazás során:
a szavazókörbe lépve, sőt már annak környékére érkezve ne csak saját magunkra figyeljünk, hanem akár csak szavazók, akár szavazatszámláló bizottsági tagok vagyunk, éberségünk másokra is terjedjen ki.
- A kisokos szerint egyszerű „szemlélőként” akár mi is lebuktathatjuk a láncszavazást. Ennél a csalási módszernél ugyanis „könnyen előfordulhat, hogy az egyébként zavarban levő láncszavazó zsebéből az okmányai elővételekor kihull borítékostul a borítékba rejtett szavazat (vagy ugyanez csak boríték nélkül). Ha ilyennel találkozunk a sorban, érdemes erre felhívni a bizottság figyelmét, a delegáltaknak pedig feladatuk, hogy erre különös figyelmet fordítsanak. Emellett, ha kifelé a szavazókörből egymás után veszik ugyanazt az irányt a szavazók, például ugyanazon udvar vagy kocsma felé, akkor nagy eséllyel láncszavazás folyik a háttérben, és ott lesz a bázis, ahonnan az koordinálva van.”
- Az utóbbi választások tapasztalatai, nyilvánosságra került esetei alapján feltételezhető, hogy a közmunkások fenyítésének egyik módja szavazólapjuk lefényképeztetése, majd annak „hivatali” bemutatása hétfőn, esetleg elküldése még a szavazás után az illetékesnek. Böcskei szerint „ezt úgy lehet kijátszani, ha behúzzuk az x-et a kormánypárti jelöltre, listára, lefényképezzük, majd pedig érvénytelenné tesszük a szavazólapot, és mivel törvény adta jogunk újat kérni egyszer, már élünk is a lehetőséggel. Az elrontott szavazólapot vissza kell adni, de fontos: az rontott legyen.
- Az elemző szavazóköri kiskátéja szerint érdemes ügyelni arra, hogy a szavazólapokon eredeti pecsét legyen. Ha a pecsét színes, akkor látszani fog, hogy megpróbálták-e fénymásolni, viszont ha fekete, akkor külön meg kell bizonyosodni róla, hogy a pecsét eredeti, nem pedig fénymásolt. „A szavazólap viszonylag könnyen előállítható, fekete pecsét esetén szólaljon meg bennünk a csengő” – fogalmazott.
- Böcskei a szavazatszámláló bizottsági tagoknak is tett ajánlásokat, egészen attól kezdve, hogy jobb nem magára hagyni más pártok delegáltjait, így még a mosdóba járást is érdemes szervezetten, óvatossággal kezelni.
- A korábbi rossz tapasztalatok alapján a kiskáté kitér arra: „ügyeljünk rá, hogy a delegáltak között legyen munkamegosztás. Senki ne csinálja több mint 12 órán át ugyanazt a munkát, különösen figyeljünk arra, hogy az utolsó két órában ne a kormánypárti delegált kezelje a névjegyzéket, a Kubatov-lista ilyenkor is élesítésre kerülhet. Az utolsó pár óra – különösen a kistelepüléseken – élet-halál kérdése lehet; ha a kormánypárti delegált úgy akarja, úgy jelenhet meg a szavazó neve a névjegyzéken, hogy valójában ott se volt.”
- Böcskei szerint gyanús viselkedés lehet az is, ha valaki a névjegyzéket ellenőrizve gyakran megy ki telefonálni. De arra is érdemes figyelni, hogy a névjegyzéket kezelő kezében nem lehet toll napközben, az oda rendelt tollat adhatja csak a szavazni kívánónak – vagy utóbbi a sajátját használhatja. Arra sem árt ügyelni, hogy mindenki a saját nevénél írja-e alá a névjegyzéket.
- Mivel a szavazólapok már készen vannak, nem lehet újakat legyártatni, vagyis a szavazás napját megelőzően visszalépett jelölteket le kell húzni a szavazólapról. „A delegált ügyeljen arra, hogy ne az őt delegáló párt jelöltjét húzzák ki véletlenül a szavazólapról. Evidens lenne, hogy ez nem fordulhat elő, de mégis történt már ilyen” – hívta fel a figyelmet.
- Az érvénytelenített voksok esete kapcsán a szakértő arról írt, hogy ha és amennyiben például 300-zal több szavazólap kerül be az urnákba, mint ahányan jogosultak szavazni az adott szavazókörben, akkor az 300 szavazat levonásával jár minden jelölttől. Nem véletlen, hogy viszonylag gyakori módszer ez is a választási csalásra, hiszen aki csal, illetve akinek jelöltje csal, az a levonás után is 0 szavazatnál járhat, míg a többiek mínusz 300-nál. „Kivédeni ezt úgy lehet, ha a delegált nagyon figyel, és ügyel bent a szavazókörben, nem hagyja, hogy elaltassák” – fogalmaz Böcskei, kiemelve, hogy erre is volt példa, így „kitakarták” a delegáltat, kérdezgettek tőle, feltartották a felügyeletben, miközben az urnába vitatható, később érvénytelenített voksok kerültek.
- Az elmúlt napokban is érkeztek hírek az otthonukban, vagy kórházban szavazók voksainak befolyásolási kísérletéről. Böcskei azt javasolja, mozgóurna használata esetén javasolt különböző pártdelegáltaknak is jelen lenni.
- A kiskátéban szerepel az is, hogy az ellenzék készülhet arra: egy-két helyen a kormányváltó pártot keresik majd a szavazók, de ezt élőszóban „összefogásnak” nevezik. „Biztosak lehetünk abban, hogy ilyenkor nem valamelyik kamupártot keresi az illető, és abban is biztosak lehetünk, hogy a kormánypárti delegált rávágja, hogy ez meg az a lista. Delegáltként ébernek kell lenni, nem árt visszakérdezni, mire, illetve kire gondol az illető.
- Arról a polgárról, aki „kísérőként” többször jelenik meg a szavazókörben, okkal lehet feltételezni, hogy nem irgalmas jótét lélek, hanem pártszimpatizáns, pártszolga, „megbízott”, aki „segít” a lehető legjobb döntést meghozni – figyelmeztet Böcskei. A bizottság tagjainak fel kell ismerni ezt, rá kell kérdezni, hogy ő kicsoda. Ha valaki segítséget kér a szavazáshoz, tudni érdemes a delegáltaknak, hogy mindig két bizottsági tag mehet be a fülkébe. „Ne engedjük, hogy csak egy párt delegáltja menjen be az illetővel! Azt se, hogy a pártok az agitációs anyagaikat otthagyják a szavazófülkében, rendszeresen ellenőrizni kell a fülkét.”
- Végezetül a politikai elemző arról is írt: fontos, hogy a szavazatszámlálás közös munka. „Ne hivatkozzon senki sietségre, és minden számláló bizottsági tag ellenőrizze a számlálás minden folyamatát! Figyelni kell, nehogy pecsét kerüljön például egy le nem pecsételt szavazólapra. A szavazatszámlálók kezében ne legyen toll” – e két csalási lehetőséget azzal lehet kivédeni, hogy a számláláskor ne legyen semmi az asztalon, se pecsét, se toll. Történt már köröm alá rögzített tollheggyel szavazólap-érvénytelenítés, éberség ekkor is szükséges, mutassa meg mindenki a kezét, mielőtt indul a számolás – fogalmazott Böcskei Balázs.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.