Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2018.04.28.
Nem változott a diákok teljesítménye az országos kompetenciaméréseken. Az iskolák közti különbségeket a Klebelsberg Központtal sem sikerült felszámolni.
Nem javultak, de nem is romlottak a magyar diákok matematikai és szövegértési készségei az utóbbi években - legalábbis a 2017-es, országos kompetenciafelmérés minap ismertetett eredményei szerint. Ez meglepő lehet a nemzetközi felmérések eredményei után: a PISA-tesztekből kiolvasható adatok egyértelmű teljesítménycsökkenést mutattak, a PIRLS-felmérés eredményeinek publikálását követően pedig arról olvashattunk, hogy a magyar diákok soha nem teljesítettek olyan jól az olvasás-szövegértésben, mint 2016-ban.
Az eltérő eredményekben nagy szerepet játszanak a különböző mérési technikák és célok, ám az kérdéseket vethet fel, ha egy felmérés évek óta nem mutat számottevő változást - különösen azután, hogy a közoktatásban jelentős átalakítások történtek. Az Oktatási Hivatal (OH) elemzése szerint az elmúlt évek kompetenciaméréseiben csak enyhe ingadozásokat láthatunk, a különbségek értéke "akár pozitív, akár negatív irányban a skála értékeihez képest oly kicsi, hogy azokkal sem a fejlődésre sem a teljesítményromlásra vonatkozó következtetéseket nem lehet érvényesen alátámasztani". Ráadásul az apróbb ingadozások is csak statisztikai okokra, nem pedig a tanulók tudásában bekövetkezett változásokra vezethetők vissza.
Az OH magyarázata szerint a nemzetközi mérések ugyan fontos elemei a hazai tanulói teljesítménymérési rendszernek, ám azok célja az, hogy az oktatási rendszer egészéről átfogó képet adjanak, nemzetközi kontextusba helyezve az adatokat. A hazai mérések ezzel szemben más célokra, "részletesebb, specifikusabb elemzési lehetőségek biztosítására" szolgálnak. Az országos kompetenciamérésekből valóban képet kaphatunk például a regionális különbségekről: a tavalyi mérés eredményei is azt mutatják, hogy továbbra is jelentős területi egyenlőtlenségek jellemzik az oktatási rendszert.
A legrosszabb átlageredmények az észak-magyarországi és az észak-alföldi iskolákban születtek. A Nyugat-Dunántúl és a Közép-Magyarország régió jól teljesít, a legjobb eredményeket pedig a fővárosi iskolákban produkálták a diákok. Az OH elemzésében ezt a "különböző településtípusok eltérő gazdasági és szociális jellemzőivel" magyarázzák. A helyzet nagyjából ugyanaz, mint évekkel korábban, tehát nagy változás ebben a tekintetben sem figyelhető meg. Holott a kormány célja az iskola-központosítással, a Klebelsberg Központ létrehozásával épp az volt, hogy csökkentse az iskolák közötti különbségeket...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.