"SCHIFFER SHORTOLTA A VÁLASZTÁSOKAT" - BELHÁBORÚ DÚL AZ LMP-BEN

MAGYAR NEMZET ONLINE
Szerző: KOVÁCS ÁRON
2018.04.10.

A magyar politika, különösen az ellenzéki térfél szokásainak ismeretében kisebb csodának számít, hogy az LMP-ben a választásokig meg tudták akadályozni, hogy széles körben híre menjen egy komoly belharcnak, ami a teljes önállóság hívei és a más pártokkal együttműködést keresők tört ki. Csak a választások után került napvilágra, hogy már három hete etikai eljárás folyik Hadházy Ákos társelnök és egyes, visszalépett képviselőjelöltek ellen, amiért a párt döntéseivel szemben együttműködést keresett más ellenzéki pártokkal.

A mára fegyelmi szakaszba jutott eljárás kezdeményezője Sallai Róbert Benedek leköszönő képviselő, aki beadványában azt írta: nyilatkozataival, „folytonos összefogás-párti magatartással” Hadházy „a párt stratégiai céljait súlyosan veszélyezteti”, sőt, Sallai benyomása szerint „más pártok érdekeiért és céljaiért dolgozik”. A legfontosabb vád, hogy Hadházy belső levelezésekben és testületi üléseken is a tárgyalások mellett szólalt fel, mert szerinte volt remény a megegyezésre, illetve már márciusban arról írt, hogy ő személy szerint vissza fog lépni, ha nem lesz megegyezés (erre végül nem volt szükség, a szocialista Harangozó Tamás lépett vissza az ő javára – a szerk.).

A Sallai által megfogalmazott vádak közt szerepel az is, hogy „LMP tagokat buzdított arra”, hogy lépjenek vissza a jelöltségtől. Ezzel összefügg, hogy Sallai haragja azokat is utolérte, akik engedtek a buzdításnak: etikai eljárást kezdeményezett Kassai Dániel ellen is, aki Kunhalmi Ágnes, az MSZP-P jelöltje javára lépett vissza a budapesti 15-ös választókerületben még március 20-án (Kunhalmi végül magabiztosan hozta is a mandátumot – a szerk.). Kassai ügye is fegyelmi szakaszba lépett, szintén szombaton lesz a tárgyalása.

Az persze nem meglepetés, hogy Hadházy az együttműködés mellett tette le a garast: már tavaly októberben azt mondta a Magyar Nemzetnek, hogy „szükségesek és lehetnek is együttműködések a pártok közt, de csak akkor megfelelők”, de nem bármi áron, vagyis csak jó együttműködésekre van szükség, és ezekről csak akkor szabad beszélni, ha megvalósultak. „Egyébként maga az összefogás kérdése a Soros-tervnek felel meg, csak eltereli a figyelmet” – fogalmazott a társelnök.

Bár most a baloldalon sokan az LMP-t és Szél Bernadettet hibáztatják a Fidesz újabb, nagyarányú győzelméért – amiért, úgymond, nem léptették vissza tömegesen jelöltjeiket az MSZP-P és a DK javára –, a helyzet azonban ennél kicsit bonyolultabb. Az LMP valóban több kongresszusi határozatban is kiállt az önállóság mellett, elutasítva, hogy 2014-hez hasonló összefogásban vegyen részt. Ugyanakkor nem igaz, hogy Hadházy „elszabadult hajóágyúként” tárgyalt volna más pártokkal, ezek mögött elnökségi és politikai tanácsi döntés is volt...

ITT OLVASHATÓ