Szerző: Mr Flynn Rider
2018.04.20.
Pétefalvi Attila hivatala homlokegyenest ellenkező álláspontra jutott a 4-es metró OLAF-jelentésének, és az Elios-ügy OLAF-jelentésének nyilvánosságra hozataláról.
Míg 2017 februárjában, amikor a kormány feljelentést tett a 4-es metró ügyében, majd nyilvánosságra is hozta az arról szóló OLAF-jelentést, Péterfalvi Attilának semmi gondja nem volt ezzel. Pétefalvi akkor azt mondta:
"a jelentés az első betűtől az utolsóig a nyilvánosságra tartozik, mert abban a 4-es metró beruházásánál elköltött magyar és uniós közpénzekről van szó."
Míg a négyes metró esetében nem volt probléma a nyilvánosság, az Elios-ügyben viszont nem hozható nyilvánosságra Tiborcz István egykori cégének közvilágítási projektjeit vizsgáló OLAF-jelentés – szögezte le Péterfali Attila. (Pedig itt is a beruházásnál elköltött magyar és uniós közpénzekről van szó.)
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság csak azután kezdte vizsgálni, hogy egyáltalán miért nem nyilvános az Elios-botrányt feltáró jelentés, hogy Tényi István, a “legnagyobb magyar feljelentő” bejelentést tett.
Az adatvédelmi biztos hivatala szerint az Elios-ügyben megfogalmazott OLAF-ajánlás a büntetőeljárásban feljelentésnek minősül, így az adatvédelmi biztos szerint annak megismerésére a vonatkozó jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. Érvelésük szerint
a büntetőeljárás ezen rendelkezése nem ad arra felhatalmazást, hogy a nyomozás iratait vagy annak meghatározott részét közérdekből lehessen megismerni, mint ahogyan arra sincs jogi lehetőség, hogy annak másolatait kiadják.
Hogy miért értelmezi a jogszabályokat ilyen kreatívan az adatvédelmi biztos, annak hátterét az Átlátszó tárta fel:...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.