Szerző: Határátkelő / Dezső
2018.04.19.
Dezső eddig két, meglehetős vihart kiváltott írásban számolt be arról, miért és hogyan vágtak neki feleségével Angliának közel a 60-hoz. Ami poszt inkább egy-egy pillanatkép különböző témákban, és persze személyes tapasztalat alapján. Ezt azért érdemes hangsúlyozni, mert mást él meg az, aki egy kis településen lakik, mint az, aki például Londonban. Dezső korábbi írásait itt és itt tudjátok elolvasni.
„Miért jó és miért rossz Angliában élni? Három és fél év munkával töltött napjainak, heteinek, hónapjainak tapasztalatai alapján gyűjtöttem össze azokat a dolgokat, benyomásokat, szokásokat, amik alapján fel tudom villantani (inkább csak kiragadva egy-egy részt) az itteni élet jó és rossz oldalait.
Röviden magamról: közel a 60-hoz vágtam neki feleségemmel a nagy útnak, a nagy cserének, az új életnek. Tettük ezt egy nyugodtabb kiszámíthatóbb és anyagilag kifizetődőbb élet reményében. Londontól nem messze, annak érezhető vonzásában, egy talán 3000 fős faluban élünk.
Falusi élet
A falusi élet általában a tehetősek „passziója”. Az otthon kissé lebecsült falusi élet, pontosítok: falun történő lakás itt a nyugodt élet szinonimája, és bizonyos falvak egyenesen extra megbecsülést váltanak ki az emberekből.
Az átlagosnál jobban élnek és ez a „portájukról”, valamint az előtte parkoló autókról is kiderül. A falunkban négy ingatlanügynökség működik, akik adnak, vesznek, közvetítenek, és bérbe adnak házakat.
A falu közepén sorakozik a két angliai luxusmárka és az olasz csúcs sportautó-márka szalonja. Sűrűn látjuk az üvegportálok mögött a férfiember számára legszebb pillanatot, amikor átadják az embernek az új autó slusszkulcsát..."...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.