Szerző: PETŐ PÉTER
2018.04.21.
A 300 spártai állhatatosságát idézi a Pécsen egyéni mandátumot szerző Mellár Tamás, aki a Népszavának adott, izzó szenvedélyen pirított interjújában kérlelhetetlen bátorsággal jelentette ki, ha úgy alakul, kész akár sajtótájékoztatót is tartani a parlamentben, hogy felhívja a figyelmet a hatalmi visszaélésekre. Régen várt, szélsőségesen bátor politikai magatartást vetített ezzel előre. Ha e radikális lépés mellett még esetleg interjúkat is ad majd a professzor, hovatovább interpellál, az már bizonyos tekintetben amolyan „mindenmindegyet”, őrjítő kockázatvállalást jelez, az ellenzéki politika, az ellenállás olyan tartalmi és formai újragondolását, amire reményünk sem lehetett volna, ha nem jön végre egy civil politikus.
Hogy egyenesen beszéljek az iróniamérleg kiakadásig pakolása helyett:
Mellár mondásai kegyetlenül tisztán mutatják, hogy civil politikus nincs. Azt pedig mindennél fontosabb megérteni végre: a politikai analfabétizmus nem érdem, hanem jövőrongáló károkozás.
Ismertetem is mindjárt a mellári politikai álomvilág totális valóság- és politikaismeret-hiányról tanúskodó tételeit, de előtte beszéljünk kicsit arról, mi a politika. Ez már csak azért is szükségszerű, mert nem volt az utóbbi tíz évben olyan ciklus, hogy az úgynevezett értelmiség ne üsse fel az egyetemi ógörög-oktatók névkönyvét, esetleg a budapesti közgazdász-vetélkedők almanachját, hogy lehetséges miniszterelnök után kutakodjon. Tehát: a politika külön szféra, sajátos logikával, szabályokkal, eszközrendszerrel, legfőképpen tudással. Bármennyire is nehéz tudomásul venni: professzió, szakma...
Mellár mondásai kegyetlenül tisztán mutatják, hogy civil politikus nincs. Azt pedig mindennél fontosabb megérteni végre: a politikai analfabétizmus nem érdem, hanem jövőrongáló károkozás.
Ismertetem is mindjárt a mellári politikai álomvilág totális valóság- és politikaismeret-hiányról tanúskodó tételeit, de előtte beszéljünk kicsit arról, mi a politika. Ez már csak azért is szükségszerű, mert nem volt az utóbbi tíz évben olyan ciklus, hogy az úgynevezett értelmiség ne üsse fel az egyetemi ógörög-oktatók névkönyvét, esetleg a budapesti közgazdász-vetélkedők almanachját, hogy lehetséges miniszterelnök után kutakodjon. Tehát: a politika külön szféra, sajátos logikával, szabályokkal, eszközrendszerrel, legfőképpen tudással. Bármennyire is nehéz tudomásul venni: professzió, szakma...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.