ŐRÜLT KANADAI ÉJSZAKÁK

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Flóra
2018.04.16.

„Az est fénypontja egy albínó sündisznó volt” – írja a mai poszt szerzője, a Kanadában tanuló (és „világegyetemista”) Flóra, és ez szerintem elég ígéretes kezdet. Aztán hogy azok a bizonyos, címben emlegetett „őrült” kanadai éjszakák mennyire őrültek valójában – kiderül a posztból és a szerző képeiből. Vágjunk is bele!

„Be kell, hogy valljak valamit: fogalmam sincs, hogy miről kéne írnom ebben a bejegyzésben. Itt ülök a könyvtárban, szemben a bántóan üres és fehér word dokumentummal és próbálok valamit kitalálni.

Talán azért, mert tegnap fejeztem be egy 3000 szavas beadandót nemzetközi kereskedelmi jogból, vagy azért, mert holnap egy másik tárgyból kell kétoldalnyi szöveget megírnom, de úgy érzem, mintha kifogytam volna a szavakból.

Ráadásul ez az utolsó hivatalos tanítási hét, úgyhogy mind érzelmileg, mind fizikailag teljesen üresnek érzem magam. Ennek ellenére ne féljetek, nem hagylak cserben titeket most sem! Beteszem a kedvenc lejátszási listámat, megiszom a kávém és előrukkolok egy fergeteges történettel.

Az egyik legjobb barátnőm és legnagyobb támaszom – akit innét is üdvözlök – javasolta, hogy ezt a címet adjam a cikknek: „Az est fénypontja egy albínó sündisznó volt…”. A két legfontosabb kritériumnak végül is megfelel: figyelemfelkeltő és nagyjából összefoglalja, amiről a szöveg szól. Szóval akkor erről fogok írni: az ’őrült’ kanadai éjszakákról.

Mert persze beszélhetünk arról, hogy milyen jó az egyetem, milyen érdekesek a kurzusok, milyen fantasztikus helyekre utazunk el és milyen különleges emberekkel találkozunk, de a külföldi félévhez elválaszthatatlanul hozzátartoznak az átbulizott éjszakák, az indokolatlan, hétköznap esti sokáig-fennmaradások és a másnapi későn kelések.

Nyugi, azért megpróbálok PC maradni és cenzúrázom a vadabb sztorikat, de ugyanakkor kísérletet teszek arra, hogy hűen ábrázoljam az érdeklődők számára, hogy mikre számíthatnak egy Campus Mundi félév alatt...

ITT OLVASHATÓ