Szerző: SZELESTEY
2018.04.05.
- A magyar miniszterelnök minden hájjal megkent, hataloméhes, nacionalista populista, aki Orwell, Ionesco és Beckett tollára volna méltó. Olyan légkört teremtett, hogy az ellenzéknek minden oka megvan az aggodalomra a választás után
- Szellemekkel hadakozik Soros kapcsán a Fidesz, miközben az ország jobboldali, korrupt és megosztott
Le Monde
A magyar választási hadjárat annyira intenzív, hogy az már háborúval ér fel. Ha valaki Orbán Viktor megnyilatkozásait hallja, azt hiheti, hogy itt a 3. világháború – mutat rá a kommentár. A szerző, Sylvie Kauffmann, az újság volt főszerkesztője szerint a hangvétel szándékosan harcias, mármint hogy a behatolók már Európa kapujánál állnak, sőt, Brüsszelbe már be is szivárgott az álcázott ellenség. Ha ezeket a szavakat nem kísérnék antiszemita utalások, szinte átsiklana az ember azon, hogy a vezérlő tábornok az ellenséges hadseregen Soros Györgyöt érti, aki a világon sokfelé támogatja a demokráciát és a civil szférát. Hogy a kormányfő képes volt az üzletembert megtenni a ’titkos terv’ főkolomposának, jelzi, milyen messzire került eredeti irányvonalától a 89-es nagy forradalom.
Orbán Viktor napjainkban vallási, etnikai és kulturális értelemben beszél Európáról, nem politikai fogalomként használja azt. A kérdés ezek után, miként lehetséges, hogy Magyarország csaknem 30 évvel a berlini fal lebontása után az idegengyűlölő, nacionalista felfogás élharcosa? Hogyan van az, hogy Lengyelország, a korábbi mintadiák szembemegy Brüsszel, Párizzsal és Berlinnel a jogállam ügyében? Mi magyarázza, hogy az értékekben bekövetkezett törés szintén érzékeny téma Prágában és Pozsonyban? Az okok sokrétűek, mindenképpen meg kell említeni a gazdasági, illetve a migrációs válságot, ideértve a tragikus félreértést a sebtében elhatározott kvóták ügyében. Nem vették ugyanis figyelembe, hogy itt olyan társadalmakról van szó, amelyek nem ismerik a bevándorlást Európán kívülről. Hogy ezek az országok úgy érzik, nem lettek egyenjogú tagok az unióban.
De van még egy fontos tényező: az erősödő nacionalizmus, ami gyakran populizmussal párosul a régióban. Az olasz és osztrák választás is utal erre. Most már Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője is azt mondja, hogy vitázni kell a földrész identitásáról, uralkodó kultúrájáról. Vagyis az indentitárius jobboldal immár benne van a politikai főáramban. Kitúrja a hagyományos jobboldalt, a kereszténydemokráciát – nem csupán a kontinens keleti felén. Ez bizonyosan nem az a konvergencia, amire a rendszerváltás forradalmárai gondoltak, nyugati barátaikkal együtt.
Spiegel
Egyre inkább kirajzolódik, hogy a kelet-európai államok csak akkor juthatnak a jövőben uniós forrásokhoz, ha tarják magukat a szabályokhoz, ám emiatt az EU megosztottsága fenyeget. A jelek szerint a következő költségvetés jelenti a leghatásosabb fegyvert Brüsszel kezében a renitens tagállamokkal szemben, bár a Bizottság még nem mondta ki a végső szót. A testület tagjainak nagy többsége azonban támogatja. A négy visegrádi ország tavaly 150 milliárd eurót kapott, ám a menedékkérők átvételéhez, vagy az Európai Bíróság vonatkozó ítéletének végrehajtásához már nem fűlik a foguk. Lassan azonban Merkel is rájön, hogy ez a fajta magatartás nagy segítség az olyan populista nyugati erőknek, mint az AfD. Michael Roth, az európai ügyek államminisztere arra emlékeztet, hogy az integráció több mint belső piac, értékközösség. Tehát a pénzügyekben is le kell csapódnia, ha valamely kormány figyelmen kívül hagyja a jogállami elveket. A német külügyminiszter megerősíti, hogy országa egyetért a kérdésben Brüsszellel, vagyis hogy a pénzt az elvek betartásától kell függővé tenni.
Magyarország a mostani időszakban, egészen 2020-ig a GDP 2,6 %-ának megfelelő összeget vehet fel az uniós alapokból, csak éppen sokszor jutnak visszaélések nyomaira a revizorok. Az EP Költségvetési Bizottságának német elnökasszonya sokat dühöngött már a tavalyi, budapesti látogatás előtt is, mert a házigazdák nemigen akartak közreműködni az út megszervezésében. Az elkészült jelentés ugyanakkor lesújtó, mert arra a következtetésre jut, hogy nem átláthatóak a közbeszerzések, nagy a korrupció eshetősége. Orbánra újabb nyomást gyakorol a Magyar Nemzet cikke, amely amerikai forrásokra hivatkozva azt közölte, nagyszabású pénzmosó hálózat működött és az érintette a Fidesz legfelső köreit is. Ezek után Gräßle, a már említett bizottság vezetője azt sürgeti, hogy a következő időszakban szigorítsák meg a feltételeket, a többi közt úgy, hogy a demokrácia tiszteletben tartásától függően folyósítják a szubvenciókat. A költségvetésért felelős biztos ezt úgy képzeli el, hogy az EU nem utalná utólag a pénzeket, ha valamely kormány megszegi a normákat...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.