Szerző: URBÁN CSILLA
2018.04.28.
Nem voltak illúziói a választás eredményével kapcsolatban Spiró Györgynek, aki szerint ma nagyon hasonló folyamatok zajlanak a kelet-európai régióban, mint a török korban.- A választások előtt azt nyilatkozta a Newsweek lengyel kiadásának, hogy az ellenzék Budapesten jó eredményt ér majd el, de Budapest nem az egész ország. A felmérések ellenére pedig nincs azzal kapcsolatban illúziója, hogy lesz változás. Önt miért nem kapta el a sokakra jellemző reményteljes hangulat?
- Nem szoktak hangulatok elkapni. Igyekszem reálisan nézni a dolgokat úgy, hogy a vágyaim ne homályosítsák el a látásomat. Egy írónak illik ismernie azt a társadalmat, amelyben él. Magyarországot soha nem önmagában létezőnek tekintettem, hanem nagyobb összefüggésrendszer részeként. Ilyen szempontból vannak bizonyos külső, meghatározó tényezők, amelyek erősebben hatnak, mint az emberek vágyai.
- Az interjúban a kelet-európai régió feudális mentalitásáról is beszél. Milyen visszhangja van ennek egy lengyel nyelvű cikkben? Kapott valamilyen visszajelzést?
- Nem. Azok a lengyel újságírók, akiknek néha nyilatkozom, tudják, miről beszélek. A két társadalom fejlettségét, struktúráját és történelmét tekintve nincs annyira távol egymástól.
- Budapest és a vidék ellentéte a választás utáni hetekben gyakori téma volt a médiában. Kőbéka című regényének főhőse, Kálmánka is egy olyan faluból indul, ahol szegények és kiszolgáltatottak az emberek.
- A vidék-város ellentét azóta létezik, hogy a nagyvárosok kialakultak, több ezer éve. A nyugat- és kelet-európai történelmet többek között a városiasodás folyamata is megkülönbözteti egymástól. Mátyás király idején Nyugat-Európában már erős gyökerei voltak a városiasodásnak, ami Magyarországon is megindult, de Mátyás uralkodásának a közepe táján valamiért visszafordult. A városokba verődött népesség a világon mindenhol újszerűbben volt kénytelen megszervezni az életét, mint a röghöz kötött vagy kötődő vidéki lakosság. A vidék-város ellentét mindenhol létezik a világon, és a tömegpolitika fel is használja, a manipulálás hasonló lehetőségeivel éltek és éltek vissza egykor Babilonban, Athénban, Rómában és Alexandriában.
- A Kőbéka a János vitéz átiratának is tekinthető. Míg Jancsi saját döntéseket hoz, ezáltal fejlődik a személyisége, és befolyással van az életére, Kálmánkának nincs esélye, hogy saját döntései vezéreljék az életét, külső erők befolyására sodródik.
- Nem írtam újra, hanem ironikusan utalok rá, ahogy Voltaire Candide-jára is. Kálmánkának a történet során éppenséggel igen sok lehetősége van, hogy kitörjön, csak nem tud velük élni, nem is sejti, mi történik vele és körülötte. Ingerszegény környezetbe születik, ahol nem történik semmi, nem dolgoznak, nem tanulnak, szocializálódni nincs mihez, normális személyiség így nem fejlődhet ki. Áldozati pozíció. Meggyőződésem, hogy ami az utolsó évtizedekben történt, nem sokban különbözik a török kortól. Tanuljuk, hogy miután 1541-ben a török elfoglalta Budát, három részre szakadt Magyarország, és 150 évig totálisan ki volt szolgáltatva a tőle független erőknek. De a lényeget nem tanítják. Az egyik fontos tényező a végvárak működése, amit a romantika óta heroizálnak. A valóságban a végvári vitézek nem kaptak sem fizetést, sem ellátmányt, abból éltek, amit a környező falvakból elraboltak. A Nyugat mindig így használt minket, piac és olcsó munkaerő forrásaként: kívülről biztosítják a katonai eszközöket, belülről pedig megengedik a szabadrablást. A másik tényező a kettős adóztatás rendszere, ami a falvak végzetes elnéptelenedését okozta. Nagyhatalmi megállapodás alapján a törökök által megszállt területeken nemcsak a török szedte a harácsot, hanem a császár és az egyház is szedte az adót, ebbe pusztult bele a magyar népesség, és nem a harcokba. Az adószedést persze magyaroknak adták bérbe, ezt sem tanítják. Amikor több nagyhatalmi érdek ütközik Kelet-Európában – jelenleg kettő, a német és az orosz –, hasonlóan működik a kettős adóztatás, mint hajdan. Ha az ember több száz évben gondolkodik, nemigen hihet az egyes évtizedek illúzióiban...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.