MIÉRT SZAVAZTAK A LEGSZEGÉNYEBBEK A FIDESZRE?

24.HU
Szerző: PÁL MÓNIKA
2018.04.29.

Látszólag hatalmas ellentmondás van abban, hogy a társadalmi egyenlőtlenséget növelő, a tehetősebb rétegeket (és elsősorban Orbánhoz kötődő vállalkozókat) jutalmazó Fidesz-KDNP szavazóinak egy jelentős része a szegényebb településeken élők közül került ki. Ha viszont a jelenséget társadalom-lélektani szemszögből próbáljuk megérteni, létezik egy elmélet, ami magyarázatot adhat a jelenségre: ez a rendszerigazolás pszichológiája.

A magyarországi falvakban és községekben a korábbi választásokhoz képest is többen szavaztak a Fideszre, mint a városokban. A 10 legszegényebb faluban 83%-ot kapott a párt. A tendenciát elsősorban a migránsoktól való félelemmel és a közmunka viszonylagos pozitív hatásával magyarázzák az elemzők. A mélyszegénységben élők nagymértékben függnek az állami juttatásoktól, és bár az elmúlt 8 évvel a legszegényebbek jártak a legrosszabbul, a közmunkáért kapott bér kétszerese is lehet a korábbi segélyeknek. Ezt az elméletet igazolja, hogy kimutathatóan jobban teljesített a Fidesz a közmunkában érintett településeken, mint más községekben. Mivel ezekre a helyekre szinte csak a kormány által uralt közmédia jut el, szinte törvényszerű, hogy a „migránsveszéllyel” való riogatás is erősen hatott az itt élőkre.

A rendszer vesztesei támogatják a rendszert

Azt gondolhatnánk, hogy az elnyomott csoportok rosszul érzik magukat, ennek hatására ráébrednek, hogy változtatni kellene, és nem fognak olyan pártokra szavazni, amik fenntartják a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségeket. Meglepő lehet, de gyakran ennek éppen az ellenkezője igaz. John T. Jostszociálpszichológus és munkatársai a ’90-es évek elején jöttek rá arra, hogy a rendelkezésre álló pszichológiai koncepciók nem adnak elegendő magyarázatot, ezért alkották meg a rendszerigazolás elméletét. (Magyarul az „Önalávetés a társadalomban: a rendszerigazolás pszichológiája” című tanulmánykötetben lehet bővebben olvasni erről.)...

ITT OLVASHATÓ