Szerző: KOMOR JÁNOS
2018.03.28.
A Fekete könyv külön fejezetekben foglalkozik Magyarország antikorrupciós teljesítményével, a hazai korrupció minősített eseteivel, valamint az európai uniós források felhasználása és a közbeszerzések területén meglévő korrupciós kockázatokkal. A Fekete könyv ezen kívül 106 korrupciós ügy leírását is tartalmazza, ez a tekintélyes szám azonban még mindig csak a jéghegy csúcsát jelenti.
Transparency International Magyarország (a továbbiakban: TI Magyarország)
A TI Magyarország álláspontja szerint az állami intézmények szinte mindegyike a kormányzati akaratot hajtja végre, így nem kontrollja, hanem eszköze a kormányzati hatalomnak. Egy kivétel van: a bíróságok, amelyek a TI Magyarország álláspontja szerint még mindig a hatalomtól független, autonóm szereplők (itt elsősorban a bírói döntésekre, és nem pedig a bíróság szervezeti felépítésére gondolunk). A közhatalom ilyenformán történt magánbirtokba vétele egyszerre volt oka és okozata a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerében véghezvitt intézményi rombolásnak. Oka annyiban volt, amennyiben a klikkszerű politikai hatalomgyakorlás nem tűri az intézményes kontrollokat, míg okozat azáltal volt, hogy a kontrollok gyengülése az államhatalom egyre kevésbé átlátható és elszámoltatható gyakorlását tette lehetővé.
2013 nyarán 185 millió forintos uniós támogatással, összesen 265 millió forintból épített játszóteret adott át a szegedi vadasparkban a Titan Project’s House Kft., amelynek egy évvel korábban mindössze 1,7 millió forint árbevétele volt. A cég vezetője a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökséghez nyújtotta be pályázatát, a támogatási szerződést 2013. január 18-án írták alá. Később kiderült: a játszótér eszközigénye a valóságban 40-50 millió forint lehetett, a játszótéri játékok ára pedig az azokat forgalmazó cég katalógusa szerint mindössze 12 millió forint volt. Az ügyben Ménesi Imre MSZP-s képviselő fordult az OLAFhoz és az ügyészséghez 2014 nyarán.
https://orszagszerte.atlatszo.hu/liechtensteinben–mostak–feherre/
https://444.hu/2017/11/22/185–millios–csalas–miatt–vadat–emeltek–a–szegedifidesz–kedvenc–jatszotere–ugyeben
http://ugyeszseg.hu/vademeles–az–un–szegedi–vadaspark–ugyeben/
FINA vizes Világbajnokság
A 2017-es vizes világbajnokság kezdeti költségbecsléseinek sokszorosába került a sportesemény megszervezése: biztosan meghaladta a nettó 108 (bruttó 137) milliárd, más számítások szerint bruttó 170 milliárd forintot. A beruházások átláthatóságát és a közpénzköltések számonkérhetőségét nehezítette, hogy a kormány nem tette közzé a rendezvényre fordított kiadások különböző tételeit, vitatva, hogy mely tételek tartoznak a VB-rendezéshez, és mely beruházások valósultak volna meg a VB-től függetlenül is. Az átláthatatlanságon túl az is növelte a gigasportesemény korrupciós kockázatát, hogy a 2021-ről 2017-re előrehozott rendezésre hivatkozva a 2015. évi XXXIII. számú “Dagály-törvény” lehetőséget adott minden kapcsolódó közbeszerzés meghívásos alapon, azaz a verseny teljes kizárásával történő lefolytatására.
http://hvg.hu/sport/20170710_igy_szabadult_el_a_vizes_vb_koltsegvetese
https://www.fina-budapest2017.com/hu/kozbeszerzesek
A 2017-es vizes világbajnokság kezdeti költségbecsléseinek sokszorosába került a sportesemény megszervezése: biztosan meghaladta a nettó 108 (bruttó 137) milliárd, más számítások szerint bruttó 170 milliárd forintot. A beruházások átláthatóságát és a közpénzköltések számonkérhetőségét nehezítette, hogy a kormány nem tette közzé a rendezvényre fordított kiadások különböző tételeit, vitatva, hogy mely tételek tartoznak a VB-rendezéshez, és mely beruházások valósultak volna meg a VB-től függetlenül is. Az átláthatatlanságon túl az is növelte a gigasportesemény korrupciós kockázatát, hogy a 2021-ről 2017-re előrehozott rendezésre hivatkozva a 2015. évi XXXIII. számú “Dagály-törvény” lehetőséget adott minden kapcsolódó közbeszerzés meghívásos alapon, azaz a verseny teljes kizárásával történő lefolytatására.
http://hvg.hu/sport/20170710_igy_szabadult_el_a_vizes_vb_koltsegvetese
https://www.fina-budapest2017.com/hu/kozbeszerzesek
Kun-Mediátor ügy
2015. április 14-én a karcagi Kun-Mediátor utazási iroda és ál-brókercég ügyfelei nem fértek hozzá befektetett pénzükhöz, mivel a cég meghatározó tulajdonosa, Dobrai Sándorné eltűnt. Ezek után az MNB jogtalan pénzügyi szolgáltatás gyanújával indított eljárást, mivel a Kun-Mediátor hivatalosan nem volt jogosult befektetés intézésére. Április 27-ig nagyjából 400 ember tett feljelentést Dobrai Sándorné ellen és a hatóságok megkezdték a nyomozást sikkasztás vádjával, az ügynek feltételezhetően 700 károsultja van, az okozott kár 10 milliárd forint körüli.
Az üggyel összefüggésbe hozták Fazekas Sándor volt fideszes polgármestert, földművelésügyi minisztert, mivel polgármestersége alatt Dobrai Sándorné az önkormányzatnak dolgozott, valamint több fideszes politikus utazását is ő szervezte. Fazekas emellett 2005-ben a Kun-Mediátor irodabérletének meghosszabbítását is támogatta, sajtóhírek szerint az általános bérleti díj feléért.
Öveges-program
2014-ben Hadházy Ákos (LMP) hívta fel a figyelmet az Öveges–program visszásságaira. A EU-s finanszírozású programban kémiatantermek kialakítására nyerhettek támogatást önkormányzati fenntartású oktatási intézmények. A TÁMOP-3.1.3-11/1 – A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban megnevezésű, 14 milliárd forinttal támogatott projektben a képviselő szerint pénzek tűntek el illetve lettek feleslegesen elköltve pl. projektmenedzsmentre, munkafüzetekre, de összeférhetetlenség és túlárazás gyanúja is felmerült. Az ellenőrző hatóság 2014ben minden kifizetést és felhasználást rendben lévőnek talált. A visszaélések miatt a Miniszterelnökség kezdett vizsgálódni és az Emmi feljelentést tett, de az OLAF is nyomozott. A korrupciós ügy miatt egy időre a teljes TÁMOPprogramot leállította Brüsszel és a tisztázásig 780 millió eurót, vagyis 241 milliárd forintot visszatartottak. 2016-ban egy írásbeli kérdésre adott válaszból kiderült: a 12 problémás eljárásból 11 oktatási intézménynek összesen 390 milliót kell majd visszafizetnie.
2014-ben indult nyomozás, 2016-ban a Nemzeti Nyomozóiroda bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúját állapította meg....
2014-ben Hadházy Ákos (LMP) hívta fel a figyelmet az Öveges–program visszásságaira. A EU-s finanszírozású programban kémiatantermek kialakítására nyerhettek támogatást önkormányzati fenntartású oktatási intézmények. A TÁMOP-3.1.3-11/1 – A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban megnevezésű, 14 milliárd forinttal támogatott projektben a képviselő szerint pénzek tűntek el illetve lettek feleslegesen elköltve pl. projektmenedzsmentre, munkafüzetekre, de összeférhetetlenség és túlárazás gyanúja is felmerült. Az ellenőrző hatóság 2014ben minden kifizetést és felhasználást rendben lévőnek talált. A visszaélések miatt a Miniszterelnökség kezdett vizsgálódni és az Emmi feljelentést tett, de az OLAF is nyomozott. A korrupciós ügy miatt egy időre a teljes TÁMOPprogramot leállította Brüsszel és a tisztázásig 780 millió eurót, vagyis 241 milliárd forintot visszatartottak. 2016-ban egy írásbeli kérdésre adott válaszból kiderült: a 12 problémás eljárásból 11 oktatási intézménynek összesen 390 milliót kell majd visszafizetnie.
2014-ben indult nyomozás, 2016-ban a Nemzeti Nyomozóiroda bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúját állapította meg....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.