Szerző: TÓTH ISTVÁN GYÖRGY
2018.04.30.
Először is, ez a kategória nem kicsi. Magyarországon a felső tíz százalékba egymillió ember, körülbelül négyszázezer háztartás tartozik. Bár ebbe a csoportba tartoznak szupergazdagok is, a bekerülési küszöb nem annyira magas, mint gondolnánk. Sőt, e cikk tipikus olvasójának jövedelmi helyzete alapján nincs messze a bekerülési küszöbtől. Vagy maga is fölötte van, vagy van olyan közeli barátja, aki fölötte van. A számokra térjünk vissza később. Ráadásul a felső tíz százalék nem egységes csoport, sőt, a felső egymillión belüli különbségek sokkal nagyobbak, mint amekkora különbségeket mondjuk a középső nyolc tizeden belül mérhetünk. Másképpen fogalmazva, a felső tíz százalék alsó küszöbén elhelyezkedő ember közelebb van a legalsó népességtized tetejéhez (de igazából az aljához is), mint mondjuk a magyar felső tízezerhez. Meglepő ugye? Pedig nem nehéz mindezt belátni.
Kezdjük a csúcson. A TOP100- típusú kiadványok (mindenekelőtt a Napi.hu immár majdnem húszéves sorozata, vagy a Forbes magazin éves listái) alapján elég sokat tudunk a felső néhány száz család helyzetéről. Szakonyi Péter becslései szerint 2018-ban Magyarországon kétszáz családnak lehet nyolc milliárd forint fölötti, további 2000-2500 családnak pedig egymilliárd forint fölötti a vagyona. A szó szerint vett felső tízezer személy alsó határa vagyonban mérve kevéssel maradhat el az egymilliárd forinttól (ha nagyjából átlagos a családméretük)
A szó szociológiai értelmében azonban helyesebb, ha nem személyeket, hanem háztartásokat vizsgálunk. A felső tízezer háztartás vagyonának alsó határát körülbelül 300-350 millió forint körülire lehet becsülni, amihez mintegy 30-35 millió forint éves nettó háztartási jövedelem társul. A felső tízezer tetejének jövedelméről nincs és nem is lehet jó becslést készíteni (ebben a sávban ugyanis nagyon változó, hogy vagyon hozadéka miképpen oszlik meg megtakarítások, fogyasztás és beruházások között). Vagyoni eloszlást alapul véve azonban a felső tízezer csúcsán és alján elhelyezkedő családok jövedelme között akár ezerszeres különbség is lehet. A felső tízezer azonban a felső tíz százaléknak még mindig csak egy százaléka.
Nézzük most alulról. Ahhoz, hogy valaki bekerüljön a felső tíz százalékba, az empirikus szociológiai vizsgálatok és az adóbevallások adatainak elemzése szerint 2014-ben elég volt mintegy 5-6 millió forint éves nettó háztartási jövedelem – még azzal a feltételezéssel is, hogy empirikus szociológiai vizsgálatok nem tudják befogni a teljes eloszlást, abból 5-7 százaléknyian kimaradnak. Meg kell jegyeznünk, hogy az empirikus adatfelvételek horizontja a tapasztalatok szerint valahol 50-70 millió forintos vagyon és nagyjából évi 10-15 millió forintos nettó háztartási jövedelemnél ér véget. Efölött esetleg véletlenül bekerülhetnek személyek vagy családok, de innentől kezdve nem megbízhatóak a szisztematikus vizsgálatok.
Vannak makro becslések arról, hogy milyen lehet a vagyonok eloszlása Magyarországon. Kolosi Tamás és Fábián Zoltán becslései szerint a magyar társadalomnak mindössze öt százaléka tekinthető vagyonosnak (ők 2015-ben mintegy hetven millió forint vagyonértéknél húzták meg a vagyonosság határát), miközben a társadalom mintegy fele gyakorlatilag vagyontalan (maximum hétmilliós értékű vagyonnal rendelkezik, beleértve a lakott ingatlant)...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.