HA MÉLY APÁTIÁBA SÜLLYED A MAGYAR TÁRSADALOM, SZINTE BÁRMIT MEGTEHET VELE ORBÁN VIKTOR

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2018.04.23.

Felfokozott várakozás, hatalmas részvételi arány, majd győzelmi mámor az egyik, mély csalódás és felháborodás a másik oldalon. Így jellemezhetnénk Magyarország elmúlt egy hónapját. Most, hogy szinte valamennyi jogorvoslati kezdeményezés visszapattant a Nemzeti Választási Irodáról, a sorosozás pedig funkcióját vesztette, könnyen totális érdektelenségbe fulladhat az, ami a közéletben történik. Mindez kinek kedvez leginkább? Naná, hogy Orbán Viktornak.

A Fidesz április 8-án egyértelművé tette, hogy nincs realitása annak az ellenzéki törekvésnek, mely szerint demokratikusnak látszó választások következményeként az Orbán-kormány megfosztható a hatalmától. A kormánypárt ugyanis minden eshetőségre felkészült a választás előtt. Arra is volt forgatókönyvük, ha lett volna teljes összefogás az ellenzéki pártok között, igaz, valószínűleg soha nem fogjuk megtudni, hogy milyen lépést váltott volna ki a Fideszből egy ilyen helyzet. Nagyon úgy tűnik, hogy április 8-án elszórt, kisebb választási visszaélések is elegendőnek bizonyultak ahhoz, hogy ismét bebiztosítsák maguknak a kétharmados többséget.

Ez a felismerés dühíti most az ellenzéki szavazókat, no meg az a tény, hogy a kormányváltásra szövetkező (illetve nem szövetkező) ellenzéki pártok több szempontból is alkalmatlannak bizonyultak arra, hogy megvalósítsák az ellenzéki tábor elvárásait. Az emberek most kezükbe vették a kezdeményezést, a kormány cinizmusa pedig még fel is piszkálta lelkükben a tehetetlenség dühítő érzését, ám ne legyenek kétségeink Orbán Viktort ez egy cseppet sem fogja zavarni abban, hogy május 8-án, pont egy hónappal a választást követően megalakítsa új kormányát.

Mindeközben a kormánypárt győzelmét bebiztosító magyar vidéken továbbra is meglehetősen kiábrándító a helyzet. Már alig migránsoznak és sorosoznak a fideszes aktivisták, lassan lekerülnek a kandeláberekről és óriásplakát helyekről a menekültekkel riogató plakátok, így a gyűlölethullám elültével nem marad más a kistelepülések lakói számára, mint a közmunka egyhangúsága, a helyi kiskirályok kiszolgálása, a hajbókolás a kormánypárti polgármester vagy a területileg illetékes oligarcha előtt. Minden maradt hát a régiben városban és falun egyaránt, hiába volt a 70 százalék feletti részvételi arány a választáson, hiába bízott jobboldali és baloldali a változásban április 8-a előtt. Keleten a helyzet változatlan....

ITT OLVASHATÓ