Szerző: MEGYERI SZABOLCS
2018.04.29.
A csalán (pontos nevén nagy csalán, Urtica dioica) valójában nagyon sokrétű növény, gyógyhatása régen ismert, ez az oldala nem is annyira izgalmas most nekünk, mert még érdekesebb kertészeti felhasználhatósága! A csalán az egyik legértékesebb természetes trágya lehet a kertben, alkalmazásával pedig teljesen vegyszermentes, biokertészeti alapanyaghoz juthatunk! Csalán tápoldat készítéséhez egy kilogrammnyi növényhez adni kell tíz liter vizet, majd ezt a keveréket hagyni kell 15-20 napig erjedni, lehetőleg napos, meleg helyen. Naponta egyszer tanácsos átkeverni, hogy oxigén jusson bele, ez segít a biológiai folyamatok lezajlásában. Az erjedő csalánlé sajnos nem feltétlen gusztusos látvány és előfordulhat, hogy kellemetlen szagú is lesz, utóbbi ellen könnyű tenni, szórjuk finom kőzúzalékot (zeolitot) a tetejére (ez nem csupán a szagokat fedi el, de értékes ásványi anyagokkal is gazdagítja a folyékony biotrágyát). A csalánlé erjesztéshez mindig műanyag vödröt vagy edényt használjunk, és nem szükséges nagy hordókba adagolni a mixet, kényelmesebb és kezelhetőbb lesz, ha egy-két kisebb edényben áznak folyamatosan a csalándarabok. A megadott idő elteltével kész a tápanyagokban dús, teljesen természetes biotrágya, melyet 1:10 arányban hígítva használhatunk, tehát egy tízliteres vödör tartalma végül 100 liter tápoldatot ad majd ki. A csalánlevet terítsük szét a virágok, cserjék, egyéb dísznövények töveinél, és bátran alkalmazhatjuk a szobanövényeknél is. Nagyobb hígításban (1:50) a lé kiváló szer levéltetű ellen, az oldatot napi rendszerességgel permetezzük a fertőzött levelekre, hajtásokra, míg a tetvek el nem tűnnek!
...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.