EZÉRT NEM MERI SENKI MEGJÓSOLNI A VÁLASZTÁS EREDMÉNYÉT

24.HU
Szerző: 24.hu
2018.03.31.

Annak ellenére, hogy a közvélemény-kutatások szerint fölényesen vezet a Fidesz, és az egyre inkább autokratikus politikai rendszer minden intézménye a kormánypártot segíti, a rendszerváltás óta eltelt időszak egyik legkiszámíthatatlanabb parlamenti választása előtt áll Magyarország. Az újabb kétharmados kormánypárti győzelemtől a Fidesz kisebbségbe szorulásáig bármi megtörténhet. 
A bizonytalanságnak négy fő oka van.

1. Orbán Viktor pártjának relatív politikai többsége van, de nincs társadalmi többsége.

A relatív fölényt a pártrendszerben az biztosítja, hogy a Fidesz mögött hosszú ideje körülbelül 2 millió szavazó áll, az ellenzék viszont megosztott. Ezt nevezi Orbán Viktor centrális erőtérnek. A Fidesz jobboldali ellenzéke a Jobbik, a baloldali ellenzéke pedig töredezett, sok egymással is rivalizáló pártból áll. A magyar választási rendszer a legerősebb pártot preferálja, a 199 parlamenti mandátumból 106-ot egyéni körzetekben lehet elnyerni; ha az ellenzéki pártok nem működnek együtt, a rájuk leadott szavazatok szétaprózódhatnak, a Fidesz jelöltjei pedig kisebbségből is könnyedén elnyerhetik az egyéni mandátumokat. 2014-ben ez már megtörtént.

A 106 egyéni választókerületben 96 mandátumot nyert a Fidesz, úgy, hogy jelöltjeik mindössze 26 helyen szereztek több szavazatot, mint három komolyan vehető ellenzéki ellenfelük együttvéve. 70 helyen tehát kisebbségből nyertek (a számításból nagyvonalúan kivettük a kamupártokra leadott voksokat). A választási rendszer így biztosított kétharmados parlamenti többséget megalkotójának, miközben társadalmi szinten már akkor is kisebbségben volt (a Fidesz Magyarországon kevesebb mint 44%-ot szerzett listán, míg az akkori balközép lista, a Jobbik, valamint az LMP összesítve több mint 52%-ot).

A korábbi, kétfordulós választási rendszer is vélhetően megerősítette volna a Fideszt annyira, hogy egyedül tudjon kormányt alakítani (ám a kétharmadnak a közelébe sem kerülhetett volna), egy tisztán arányos rendszerben pedig koalíciós kormány alakult volna. A Fidesz kisebbségi pozícióját jól jelezte az is, hogy 2014 és 2018 között, stabilnak mutatkozó népszerűsége ellenére sem tudott egyetlen fontos időközi választást sem megnyerni. Magas részvétel mellett a masszív, de alig bővíthető fideszes tábor ugyanis nem elegendő, még akkor sem, ha az ellenzék csak korlátozottan működik együtt. Ezért a közelgő választás eredménye is nagyban függ majd a részvételtől:

ha magas arányban (70 százalékhoz közel) mennek el szavazni, akkor a kormányoldal bajba kerülhet.

2. Veszélyesek a kormányoldal számára a szinte naponta kirobbanó korrupciós ügyek.

Magyarországon eddig egyetlen választási kampányban sem kerültek napvilágra ilyen intenzitással a kormányzati korrupciós botrányok. Nem egy-egy ügyről beszélhetünk, hanem a fideszes politikusokat érintő ügyek sokaságáról. Ennek háttérében az áll, hogy egyfelől az utóbbi években minden eddiginél magasabb szintet ért el Magyarországon a rendszerszintű korrupció. Másfelől Simicska Lajos, a kormányfővel szembefordult volt fideszes oligarcha jól láthatóan a választási kampányra időzítette számos információ kiszivárogtatását. Ám, hogy mindez milyen hatással lesz a választókra, azt szinte lehetetlen megjósolni. Valószínűleg, amíg Orbán Viktor személyére terhelően nem kerül nyilvánosságra valamilyen közvetlen, nagyon egyértelmű bizonyíték, addig a Fidesz szavazótábora nem fog megrendülni...

ITT OLVASHATÓ