ERKÖLCSI FORRADALOMRA VAN SZÜKSÉG - MAJTÉNYI LÁSZLÓ: A PISZKOS MUNKÁT NE A NER-HUSZÁROKKAL VÉGEZTESSÉK EL

168 ÓRA ONLINE
Szerző: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2018.04.06.

Az alkotmányos Magyarország megteremtése nem csak a baloldal dolga, mert abból csak reváns lenne. Ha egyszer létrehozzuk az alkotmányos Magyarországot, és létre fogjuk hozni, az a magyar társadalom politikai akaratának és értékeinek közös foglalata lesz – mondja Majtényi László alkotmányjogász, a demokratikus ellenzék egykori államfőjelöltje, aki kérdésünkre fölvázolta azt a stratégiát, amellyel legálisan lehetne lebontani a NER-hatalmat.

– Szél Bernadett nemrégiben arra utalt, hogy Polt Pétertől nem lesz egyszerű megszabadulni. Erre ellenzéki riválisai azzal revolverezték, hogy nem is akar megszabadulni tőle. Vannak tehát forradalmi igénnyel föllépő ellenzéki politikusok, akik azonban részt vesznek abban a kevéssé forradalmi eljárásban, amit választásnak hívnak. Mi a kiút ebből az ellentmondásból?

– A kérdésében megbújik az ellenzék általános és szerintem jogos bírálata. Az én benyomásom az, hogy a mértékadó ellenzéki politikusaink és pártjaik szinte kivétel nélkül a pillanat politikai igézetében élnek. Legalábbis én nagyon nehezen érzékelem a mondataikból a politikai stratégiákat, holott – s meglehet, erősen fogalmazok – egyfajta rendszerváltásra volna szükség. Ezt aztán persze lehet, rendszerkorrekcióvá lazítják, de a legfontosabb feladat mindenképp az alkotmányos demokrácia helyreállítása. Vagyis szerintem ennek a hihetetlen nagy feladatnak a perspektívájából kellene nézni és továbbgondolni az összes politikai lépést. Tehát az ellenzékieknek alapvető feladatuk, hogy kész stratégiájuk legyen minden helyzetre: mi van abban az esetben, ha győznek, ha veszítenek, ha a Fidesz kétharmadot szerez; még arra a délibábos forgatókönyvre is, hogy ők szereznek kétharmadot. Érdemes mérlegelni mindent, hiszen ne feledjük, volt egy március 15-i Orbán-beszéd. És míg annak idején Antall József azt mondta, hogy lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke, addig Orbán Viktor ezen a jeles ünnepen azt szögezte le, hogy ő mindössze két és fél millió választópolgár miniszterelnöke lesz. Mindenki mást megfenyegetett.

– Mire gondolhatott a kormányfő, amikor a választások utáni erkölcsi és jogi elégtételről beszélt?

– Néhány nappal később a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár azt mondta, hogy a Soros-szervezeteket be kell tiltani. Utoljára Grósz Károly beszélt így, delíriumban, az ilyen beszédmód a hetvenes évek MSZMP-politikusait jellemezte.

– Csak akkor be is voltak tiltva a szervezetek.

– Igen. Sólyom Lászlónak volt jogtechnikai értelemben is elévülhetetlen érdeme abban, hogy a nyolcvanas évek végén az akkor hatályos jog alapján bizonyította, hogy az új környezetvédő szervezetek jogszerűen működhetnek, és ezt politikailag is el tudtuk érni. De az nagyon brutális támadás, hogy azért tiltsanak be civil szervezeteket, mert mást gondolnak a világról, mint a kormány.

– A jogi elégtétel nyilván nem csak a civileket érintené.

– Természetesen nem csak róluk van szó, a kormányzati kommunikációs stáb mindössze lefordította magának, amit a kormányfő mondott, aprópénzre váltotta, és azonnal betiltásról kezdett beszélni. De alkotmányos alapon álló politikusok nem használhatnak olyan kifejezéseket, mint a jogi elégtétel vagy betiltás. És az sem fordulhatna elő, hogy az ellenzéknek erre ne legyen válasza. Először is el kéne dönteni, hogy forradalmat csinálnak vagy a legalitás talaján politizálnak, illetve hogyan óhajtják összeegyeztetni az elvileg nehezen összeegyeztethető két programot...

ITT OLVASHATÓ