Szerző: Szelestey
2018.04.21.
- Merkel lapít, nem segít Marconnak, noha a francia államfő a liberális és demokratikus Európát igyekszik megmenteni a nacionalisták, illiberálisok részéről fenyegető végtől
- Az Európai Központi Bank erősen gyanítja, hogy a magyar jegybank tiltott anyagi támogatást nyújt a költségvetésnek a szépnevű alapítványokon keresztül
Die Presse
1. Az Európai Néppárt strasbourgi frakcióvezetője arra igyekszik rávenni Orbán Viktort, hogy az teljesítse európai kötelezettségeit a kvóták ügyében, mert a magyar választások is azt támasztják alá, hogy a migráció rendezése nem tűr halasztást. Ugyanis nem csupán a földrészt, hanem a társadalmakat is megoszthatja, ha elhúzódik a megoldás. Weber szerint a kiutat csak az jelentheti, ha keményen ellenőrzik a külső határokat, az ENSZ-szel összehangolva szigorú kontingenst szabnak a menekültek számára, illetve egyfajta Marshall-segélyt adnak Afrikának. E három nélkül nem lehet fenntartani a Schengen-rendszert. A politikus ennél a pontnál tért rá arra, hogy Európában nem lehet nélkülözni a szolidaritást, bár megérti a volt szocialista államokat, mármint hogy azok előbb tudni akarják, kik is lépnek migránsként a területükre. Ám ha ez a kívánság a külső határok szigorú őrizetével teljesül, utána a magyar, lengyel és cseh kormány nem vonhatja ki magát Olaszország és Görögország megsegítéséből.
Weber hangsúlyozta, hogy az unió értékközösség, itt szó sem lehet semmiféle engedményről. A kérdés csupán az, ki ellenőrzi az esetleges jogsértéseket. A politikus úgy véli, hogy ez a bíróságokra tartozik, ezért szükség lesz jogállami mechanizmusra. A bajor EP-képviselő elvárja, hogy Orbán Viktor simítsa el az olyan nyitott kérdéseket, mint a CEU jövője vagy a nem kormányzati szervezetekkel szembeni bánásmód. Az EPP parlamenti csoportvezetője megjegyezte, hogy a magyar kormányfőnek az új választási felhatalmazás birtokában most már kell tennie valami jót a földrészért is. Weber, aki Daul néppárti elnök társaságában hamarosan találkozik a miniszterelnökkel, szeretne egyúttal hidat építeni Merkel és Orbán között. Szerinte egyébként a magyar vezető pontosan tudja, hogy egyedül nem képes megvédeni az országot Moszkva ellenében.
2. A szélsőséges Osztrák Szabadságpárt parlamenti csoportjának első embere szintén úgy gondolja, hogy Soros György kétes szerepet játszik a migrációban. A politikus, aki a kétoldalú baráti csoport elnökeként szívesen ott lenne az új magyar Országgyűlés alakuló ülésén, ha meghívják, jó viszonyban van Orbán Viktorral, bár telefonszámot azért nem cseréltek. Gudenus emellett nagyon rokonszenvezik Oroszországgal is. A magyar médiapolitikáról úgy vélekedik, hogy az végül is a miniszterelnök dolga, aki bizonyosan megpróbált egyes orgánumokat magához kötni. Arra a felvetésre, hogy Orbán ellenségnek tette meg Sorost és durva összeesküvés elméletet fabrikált a személye köré, a politikus úgy válaszolt, hogy egyre inkább bebizonyosodnak azok a hírek, miszerint a milliárdos támogatja a migránsok betelepítését Európába. Mert az nem lehet véletlen, hogy ennyien jönnek a kontinensre. Megjegyezte, hogy erre nézve vannak is papírok az EU-ban. Felrótta a befektetőnek továbbá, hogy az szerinte sok pénzzel segít minden lehetséges átalakulási folyamatot a földrész keleti felén.
New York Times/Reuters
A Nyílt Társadalom Alapítvány azzal vádolja a magyar kormányt, hogy az meg akarja fojtani a civil szervezeteket, ám az OSI megerősítette, hogy a budapesti iroda elköltöztetése attól függ, mit tartalmaz a „Stop-Soros”-csomag, amely a jövő hónapban kerül az Országgyűlés elé, bár sok kétségük nincsen felőle. A tervezet miatt az EU már kötelezettségszegési eljárást indított, ugyanakkor Orbán Viktor világossá tette, hogy ő azt szeretné, ha távozna a regionális képviselet. A miniszterelnök ellenfelei ezzel szemben úgy látják, hogy a fejlemény mérföldkő lenne, miután az ország már most is a tekintélyelvű irányítás felé csúszik, és a hatalom lecsap a gondolkodás és a tevékenység független központjaira. Csontos Csaba szóvivő elmondta, hogy akár megy az alapítvány, akár nem, mindenképpen folytatja a munkáját Magyarországon.
Boros Tamás a Policy Solutions-tól szerint a civilek elleni fellépés beleilleszkedik abba a törekvésbe, hogy egyetlen terület sem működhessen a kormányzat jóváhagyása nélkül. Pardavi Márta a Helsinki Bizottság képviseletében aggodalmát fejezte ki, mert a törvényjavaslat létében fenyegeti a szervezetet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.