AZ ÁLMAINKNAK ÁRA VAN

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Ádám
2018.04.06.

Több tízezer (de lehet, hogy bőven százezer) magyar dolgozik szezonmunkásként külföldön, elsősorban Ausztriában, de akár messzebb is. Az ilyen élet nem könnyű, hiszen amikor van munka, akkor nagyon sokat kell dolgozni. Ausztriában dolgozik Ádám is, aki egy vlogbejegyzésben örökítette meg az átlagos napokat, de megkértem, hogy írjon pár sort elé.

„Igazából félve publikáltam ezt a videót, mert úgy gondoltam, hogy majd sokan támadják, meg biztos én vagyok a béna, hogy ilyen egyhangúan töltöm a napjaimat.

Aztán át is alakítottam az egész videót, meg átírtam a szöveget is... sokat változtattam rajta, hogy ne legyen túl negatív, legyenek benne pozitív motívumok is.

Meg egy csomó emberen teszteltem, mielőtt publikus lett volna. És azt tapasztaltam, hogy az emberek szeretik, és átérzik a mondanivalóját. Hogy ők is így élik meg a szezonmunkát. Ezért is mertem megmutatni a Határátkelő oldalnak, vállalva ezzel a nagyobb nyilvánosságot.

Fontos kiemelni, hogy ez a videó a szezonmunkáról szól, arról az életről, ami csak a pénzgyűjtés miatt van, amikor nem ide tervezed az életed.

És ez is mind a vendéglátásban, ahol mindannyian tudjuk, hogy 7/6 nap munka, akár 8 óránál is több óraszámban, ahol igazából teljesen mindegy, hogy Te vagy ő dolgozik-e, mert ha elmész, úgyis jön a következő helyetted, csak biodíszlet vagy a vezetőség számára, meg a munkahelyed az életed, etc.

Szóval ezt az élethelyzetet akartam picit bemutatni azoknak, akik mondjuk otthonról csak azt látják, hogy a Zwischensaisonban otthon „az Ádám már megint valami új dolgot vett”, vagy „ez állandóan csak étterembe jár” és társai.

Picit rávilágítani, hogy igen, tök jó ez, tök sok pénzt lehet megspórolni... de nem árt a háttét is látni ennek, mert az nem mindig pompa és csillogás. :)

És - mielőtt bárki támadna - önmagam védelmében hadd térjek ki arra is, hogy igen, valóban, járhatnék minden nap kocsmázni, társaságba meg bulizni, de mivel konkrét céljaim vannak, amiket el akarok érni, így ez nekem nem fér bele rendszeresen.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy éjjel nappal a szobámban ücsörgök, de a prioritást számomra nem ez jelenti. Persze azzal sincs gond, ha másnak igen, mindannyian mások vagyunk. De így vagy úgy, az álmainknak ára van.”

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ