Szerző: HONT ANDRÁS
2018.04.08.
Április 8-a után április 9-e fog következni. Ezt nem árt hangsúlyozni, mert a tudósításokból és vitákból könnyen keletkezhet az a látszat, hogy most hétvégén virrad föl az a nap, amelyik megoldást hoz valamennyi köz-, de talán magánéleti nyavalyára is.
A szavazatokért versengő pártok nyilván a vasárnapi választás sorsdöntő jellegét hangsúlyozzák – hol némileg mulatságos, hol teljesen abszurd formában. Április 8-án legyen az egész ország Hódmezővásárhely, legyen Karácsony, a másik oldalról pedig: április 8. dönt arról, hogy bevándorlóország leszünk-e. Nos, akik nem akarnak feltétlenül egy dél-alföldi településen élni, azok megnyugodhatnak, nem változik az egész ország Hódmezővásárhellyé, nem köszönt be húsvét után egy héttel a karácsony, és szülessen bármilyen eredmény, Magyarországból a legkevésbé sem lesz bevándorlóország. Ellenben az élet, ideértve a politikai életet is, folytatódni fog a jövő héttől is. Sőt elképzelhető, hogy akkor kezdődik igazán.
Az ugyanis megjósolhatatlan, hogy milyen folyamatokat indít el, ha széles körben válik egyértelművé: gyengül a hatalom, és összességében erősödik az ellenzéke. Erre minden esély megvan, jóval kevesebb a kormányváltásra. A közzétett kutatásokból kiindulva – és még azokat erős fenntartásokkal kezelve is – a Fidesz–KDNP bírja a teljes népesség csaknem harmadának támogatását. Közepesen magas részvétel mellett ez a szavazatok körülbelül 40 százalékát jelentheti. Egyfordulós rendszerben, gondosan kialakított választókörzetekkel, a győzteskompenzáció szisztémájával ennek bőven elégnek kell lennie az újrázáshoz. És akkor még a kormányzó pártok legerősebb támaszait nem is említettük: az ellenfeleiket...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.