AMIKOR BUDAPEST KERTJEI TEMETŐVÉ ÉS SZÁNTÓFÖLDDÉ VÁLTAK - ÍGY ÁLLT TALPRA A FŐVÁROS AZ OSTROM UTÁN

QUBIT
Szerző: BÉRES ATTILA
2018.04.21.

1944 nyarának végére elérte Magyarország területét a második világháború. Addig az újságok címlapjáról, a filmhíradókból, az időnként hazajövő szabadságos katonák történeteiből, az eltűnt, elesett családtagokról érkező hírekből értesültek az emberek az eseményekről. Mindez gyorsan megváltozott Románia átállásával és a szovjetek megjelenésével az 1941-es magyar határon. A Kárpátok láncai jó lehetőséget biztosítottak a védelemre, de Sztálin csapatai voltak a gyorsabbak, egyszerűen megkerülték Dél-Erdélyen át a védelmet. Hiába próbálkozott a német-magyar hadvezetés a megállítással, az csak az elkerülhetetlen vereség elodázására tett kísérlet maradt.

Sztálin nem volt megelégedve a harcok menetével, attól félt, hogy megelőzik, a diktátor tartott az angolok balkáni partraszállásától, emiatt minél hamarabb végezni akart Magyarországgal. Mikor a Budapest felé dübörgő orosz gőzhenger sebessége lassult, újabb csapatokat küldött, így két front és hadvezéreik közötti versengéssé vált a magyar fővárosért folytatott harc.

Hitler a végsőkig ragaszkodott Budapesthez, és ez megpecsételte az itt tartózkodók sorsát: erőddé nyilvánították a fővárost, amely 100 ezer, mindössze pár hétre elegendő élelemmel ellátott, elgyötört katona börtöne lett, mire elérkezett 1944 decembere. A németek három Konrád fedőnevű hadművelet keretében kísérelték meg a lehetetlent, Budapest felmentését.

A fővárosért vívott harcok 1945. februárban véget értek, de mire Budapest szovjet kézre került, épületeinek harmada elpusztult vagy súlyosan megsérült. Olyan fontos épületek is áldozatul estek a pusztításnak, mint a királyi vár, az Operaház vagy a Nemzeti Színház, nem beszélve az összes hídról...

ITT OLVASHATÓ