Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2018.04.16.
Egy tüntetésnek több funkciója is lehet. Kifejezhet elégedetlenséget, lezárhat egy korszakot, mutathat egy új irányt. Ez a tüntetés leginkább azért lett ekkora, mert elégedetlenségből volt annyi a magyar társadalom egy részében, hogy százezer embernél is több egy időben utcára vonuljon. És nem csak Budapesten, de vidéken és külföldön is voltak megmozdulások. Az elégedetlenség tehát látható és érezhető, és jól megfogalmazható oka van: sok ember nem elégedett a választás végeredményével, sokan úgy érzik, hogy a Fidesz-KDNP kormány nem az ő kormányuk, nem értük dolgozik, nem szolgálja a közt.
Tiszta sor.
De mi van a legfőbb követeléssel? A tüntetésen sok minden elhangzott, de egy dolgot fontos kiemelni. A felszólalók közül többen is új választást követeltek. Van-e értelme és létjogosultsága egy ilyen pillanatban új választásokat követelni?
Szerintem nincs. Sőt, szerintem hiba.
Egyrészt egy héttel a választás után még bőven nem látunk tisztán, nagy a sokk, sok gyászmunkát kell még sokaknak elvégezniük, ebben a helyzetben pedig iszonyatosan fontos volt, hogy emberek egy helyre gyűlhessenek és levezessék a feszültséget, kiadják magukból a kétségbeesést, kifejezhessék egymás iránt is a szolidaritásukat. Ilyenkor valóban fontos (főleg, ha a szervezők rögtön a tüntetésen meghirdetnek egy következő demonstrációt), hogy legyen valami értelmes kicsengése is a megmozdulásnak, hogy az emberek azt érezzék, van mire várniuk, van miért dolgozniuk a következő eseményig, legyen valami cél, amit el kell érni. Ám egy új választás követelése nem ilyen cél. Egyrészt épp azért, mert az elmúlt egy hétben nemhogy nem lett tisztább a kép, de rengeteg új kérdés merült fel, amelyekre nincs válaszunk. Nincsenek meg az alapvető feltételei annak, hogy egyáltalán egy irányba kezdődjön el a gondolkodás. Nincs alap (mozgalom, párt, kezdeményezés), amire alapozva ezt a tömeget mozgatni lehet...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.