Szerző: Határátkelő
2018.04.01
Svédországban nagyon magasak az adók, ezzel semmi újat nem mondok. A nagy kérdés az, hogy ha leülünk és kiszámoljuk, hogy Magyarországon mennyi az elvonás, akkor ér-e minket meglepetés. Emellett (északon maradva) költözünk egyet Norvégiában, végül ellátogatunk egy olyan országba, ahol már van a boldogságért felelős minisztérium (ez speciel Magyarországon sem ártana).
Tényleg sok adót fizetnek a svédek?
Minden évben ilyentájt van a személyi jövedelemadó befizetésének ideje, ami viszonylag kevés embert tölt el felhőtlen boldogsággal. Nincs ez másként Svédországban sem. A Bezzeg a svédek blog szerzője gondolt egyet és számolni kezdett…
„Tegnap kézhez kaptuk az éves szja-lottó nyerőszelvényeit. a svéd adóhivatal megcsinálja neked az éves bevallásod, kiküldi postán vagy megosztja a személyes online postafiókodban a honlapjukon. Ha nincs mit hozzáfűznöd, akkor online vagy sms-ben leokézod és várod a júniust, amikor kicsengetik a túlfizetést.
Gazdasági bevándorlóként és szerelmi menekültként (angolul jobban hangzik, hogy love refugee, ami egy legitim kategória Stockholmban) mindig vegyes érzelmekkel nézem meg, hogy az elmúlt évben mennyi pénzzel járultam hozzá a közöshöz.
Svédország számára mindenképpen pozitív a mérleg eredménye, mert idejöttem 37 évesen egyetemi diplomával és nemzetközi munkatapasztalattal, majd két héttel később munkába álltam. Hatodik éve keresek folyamatosan abban a kategóriában, amit az adó szempontjából már magas jövedelemnek számít.
Ez megnyugtató, mert nem érzem magam potyautasnak és nem kell szégyenkeznem semmiért – mondjuk nincs is teleplakátolva az ország, hogy svéd égboltra svéd ufót! meg hogy mindenki takarodjon haza a csóró, idegen anyjába (gratulálok Magyarország kormánya 2018!).
Másrészt meg mindig kikerekedik a szemem, hogy mennyi lét fizettem be az államkasszába. Jézus! És ebből mennyit költöttek rám? Se egy jó munkanélküli segély vagy egy ingyen egyetem. nulla lakbértámogatás – semmi az ég világon.
OK, mondjuk a gyerek ovijával meg vagyunk elégedve, de ott azért egy havi ezrest be kell fizetni, amit a családi pótlék éppen kompenzál.
A svéd személyi jövedelemadó progresszív, tehát – ellentétben a magyar egykulcsos rendszerrel – minél többet keresel, annál nagyobb az elvonás. (...)
A vicc kedvéért felcsaptam a neten egy nettó bérkalkulátort és nagyon meglepődtem. Bevittem a svéd fizumat és megtudtam, hogy az szja és az összes járulék levonása után szinte fillérre (öre-re) ugyanannyi maradna a zsebemben a magyar adózás hatálya alatt.
Az effektív elvonás (szja és járulékok, minden) Svédországban 34,4%, Magyarországon pedig 33,5% a tavalyi fizetésemre kalkulálva. (...)
Magyarországon a legmagasabb az ÁFA a maga szimpatikus kis 27%-ával, amit minden egyes vásárláskor be kell tolni az államkasszába. Svédországban a legmagasabb általános forgalmiadó kulcs „csak” 25%.
De jöjjön most az igazi tökönrúgás!
Vegyünk egy kifejezetten alacsony svéd jövedelmet a fenti számításunk alapjául! A példa egy olyan kereső lesz, aki csak 50%-os részmunkaidőben dolgozik, ezért a jövedelme egy átlagos belépő szintű fizunak a fele.
Ez a polgár Svédországban csupán 13,6%-os elvonással van sújtva, míg Magyarországon pontosan ugyanúgy 33,5% lenne a sáp. Ez már egy brutális 20%-os különbség a svéd kereső javára.
Még egyszer mondom, hogy mindenki értse: az alacsonyabb jövedelem esetén Svédországban 20%-kal kevesebb adót és járulékot kell fizetni, mint Magyarországon.”
A teljes posztot itt találjátok (miután magatokhoz tértetek)...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.