A NER-BURZSOÁZIÁNAK NINCS FÉLNIVALÓJA

INDEX
Szerző: MIKLÓSI GÁBOR - SZÉMANN TAMÁS (ADATVIZUALIZÁCIÓ)
2018.04.09.

...Ordító propaganda és néma csend

A harmadik kétharmadhoz Orbánéknak egy szót sem kellett mondaniuk arról, hogy a következő ciklusban a kormánypártok mihez kezdenek Magyarország valós problémáival, és most egy jó darabig továbbra sem kell majd.

Érthető, hogy a korrupció nem szerepelt kiemelt helyen a Fidesz kampánytémái között, de évek óta süket csend van a szegénységről, a kistelepülésekről, Budapest stratégiai fejlesztési terveiről, meg persze a nyugdíjrendszerről, az oktatásról, az egészségügyről. Ezek az ügyek mindenkit érintenek, a választók felét mégis sikerült meggyőzni, hogy a démonikusnak lefestett és már-már karikatúraszerűen túlrajzolt ellenséggel szemben védelmet kínáló koalícióra szavazzon.

A Fidesz–KDNP listájára több mint két és fél millióan szavaztak, ez a választók közel 49 százaléka. 2014-hez képest ez mintegy 200 ezer pluszszavazatot jelent. A Fidesz ezzel 42 listás mandátumot szerzett, öttel többet, mint négy éve.

A kormánypártok a 106 elnyerhető egyéni mandátumból (várhatóan) 91-et szereznek. Ez irdatlan nagy tarolás, akkor is, ha öttel kevesebb, mint 2014-ben. A Fidesz vidéken visszanyert egy 2014-ben elveszített választókerületet (Miskolcon), de elveszített egy pécsi és egy Fejér megyei választókerületet, Budapesten pedig négyet.

A fővárosban a választók 38 százaléka szavazott a Fideszre, és közel kétharmaduk valamelyik ellenzéki pártra. A választókerületek listás eredményei még nem hozzáférhetők, de a Fidesz a megyei bontás szerint a legtöbb helyen 50 százalék körül teljesített. Tehát miközben a részvétel hasonlóan alakult, jelentős politikai véleménykülönbség alakult ki a főváros és a vidék között, aminek a későbbiekben a kormány politikájára is komoly hatása lehet...

ITT OLVASHATÓ