A FIDESZ-SZAVAZÓ VÉDELMÉBEN

INDEX
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2018.04.14.

Az április 8-i választások kapcsán számos elemzés jelent meg arról, hogy a Fidesz kétharmados győzelme minek köszönhető. Ezen írások közös eleme az egyfordulós választójogi rendszer ostorozásán túl a határon túliak és a szegényebb vidéki lakosság szerepének, a választási csalással felérő médiamanipulálásnak valamint az ellenzék összefogásra képtelenségének hangsúlyozása.

Tagadhatatlan, hogy a két említett választói csoportnak komoly szerepe volt a Fidesz győzelmében, azonban félrevezető lenne ezt a legfontosabbnak tartani. A helyzet hasonló a szavazatokkal elkövetett választási csalás kérdéséhez: attól, hogy a választókörzetekben néhány ezer vagy tízezer szavazatot érvénytelenítettek, még nem változott a globális kép, legfeljebb néhány mandátumot befolyásolhatott ez az intézkedés.

Az összefogás ellenzéki kudarca nagyobb súllyal esik latba, azonban önmagában ez sem magyarázza a legutóbbi választás ellenzéki szempontból katasztrofális csődjét. Összefogással Budapest ugyan megnyerhető lett volna, de a Fidesz listán még ebben az esetben is komoly eredményt ért volna el, a legtöbb vidéki körzetben pedig még a Jobbikon kívüli erők teljes koordinációja sem produkált volna ennél sokkal jobb számokat.


Ami pedig a választójogi rendszert illeti, az csakugyan a Fidesz számára kedvező, azonban önmagában az egyfordulós választás nem tekinthető illegitimnek. Ilyen rendszerben is van esély győzni az egyéni mandátumok megszerzésével. Ha az ellenzék összesítve csupán tíz százalékkal több szavazatot kapott volna és teljes körben koordinál, akkor a Fidesznek még egyharmadnyi helye sem lenne az Országgyűlésben.

A Fideszre szavazók tömbjének vizsgálata elengedhetetlen az ellenzék kudarcának megértéséhez. Az ugyanis nem eleve elrendeltetett, hogy aki egyszer a Fideszre szavaz, az ettől kezdve élete végéig ezt az attitűdöt ápolja. Orbán Viktorral szemben gyakran felhozott vád, hogy csak a saját szavazótáborával hajlandó kommunikálni. Nem ugyanezt tette most az ellenzék is? Az, hogy létszámban egyáltalán nem tudott több választót megszólítani annak dacára, hogy a kormányzati botrányok már-már égbekiáltónak tűnnek, rendkívül elgondolkodtató. Április 8. legfontosabb tanulsága éppen annak kutatása volna, hogy vajon mi volt az, ami miatt az ellenzék politikai ajánlatai olyan sok ember esetében visszhangtalanok maradtak.

Ebből a szempontból nézve a belföldi Fidesz-szavazóknak legalább négy nagyobb csoportja különíthető el. Az első a szekta, amely a DK-szavazókhoz hasonlóan a pártvezért kritikátlanul követi és vallásos hittel csügg rajta. Az ilyen szavazók arányát nem könnyű megbecsülni, de legfeljebb néhány százezres létszámról lehet szó.

A második a rettegést keltő propaganda által befolyásolt, életszínvonala miatt az állami újraosztásra rendkívül ráutalt szavazók tömbje: ők minden bizonnyal jóval többen lehetnek, mint az első csoport.

A harmadik csoportba tartoznak azok, akik egzisztenciális haszonélvezői a kormányzati sikkasztásnak és fosztogatásnak. Az ő létszámuk azonban biztos, hogy még a százezer főt sem éri el, így nem ők képezik a mérleg nyelvét.

Végül pedig vannak azok, akiket elér a független illetve ellenzéki média, de ennek ellenére is a Fideszt választották.

Ez utóbbi csoporttal szeretnék egy kicsit bővebben foglalkozni. Annál is inkább, mert míg az első három esetben az ellenzék lehetőségei objektív okokból korlátozottak, itt a sikertelenségükért kizárólag magukat hibáztathatják. Budapesten teljesen biztos, hogy ezek a szavazók elég nagy számot képviseltek, és végső soron nekik volt köszönhető, hogy a Fidesz a fővárosban sem szenvedett katasztrofális vereséget. Még itt is hat körzetben nyert, és ahol vesztett, ott is általában 35% feletti eredményhez jutott. Mindez azoknak a botrányoknak a tükrében, amelyek miatt a Fidesz politikusai szinte naponta szerepeltek a médiában, különösen elgondolkodtató. Egy kicsit is normális ellenzék létezése esetében ugyanis a Fidesznek ezekben a választókörzetekben, ahol a rezsicsökkentés és a „Soros-terv” hazugságai igencsak korlátozottan működnek, 20%-ot sem lett volna szabad kapnia.

Budapest legjobban szituált két kerülete, a II. és a XII. kerület két választókerületre terjed ki. A Budapest 3. választókerületben rekordmagas, 80%-os részvétel mellett a Fidesz jelöltje, Gulyás Gergely nyert 42%-kal. Ugyanilyen eredményt produkált Varga Mihály is a 4. számú választókerületben hasonlóan magas részvétel mellett. Teljesen kizárt, hogy ezeket a szavazatokat pusztán érzelmi okokból húzták volna be a rájuk szavazók. Biztosra vehetjük, hogy jelentős részük nagyon is megfontoltan és tájékozottan döntött úgy, hogy a kormánypártot támogatja. Az egyszerűség kedvéért nevezzük őket kompromisszumos fideszes szavazóknak...

ITT OLVASHATÓ