Szerző: RÁDAI ESZTER
2018.03.14.
– Az, hogy egy választópolgár több jelöltet is támogathat az ajánlásával, első ránézésre talán kedvező, mert így az új pártoknak vagy az új független jelölteknek könnyebb összegyűjteni az indulásukhoz szükséges jelöléseket. Csakhogy ebben a rendszerben furcsa módon az érdekek, különösen kis pártok esetében – amelyek a jelölt- és listaállítás révén óriási pénzeket tudnak bezsebelni, de amelyek valójában nem törekednek a közhatalom megszerzésére, tehát nem töltik be a pártok alkotmányos funkcióit – nem ellentétesek egymással, hanem jórészt egybeesnek. Az elérhető állami támogatás ugyanis arra ösztönzi őket, hogy egymással csereberéljék a választópolgárok ajánlóívekre vezetett személyes adatait, vagyis azokkal egymást is segítve visszaéljenek. Ehhez a mostani többes ajánlási rendszerben sajnos minden feltétel fennáll, hiszen a választási irodák nem rendelkeznek sem felhatalmazással, sem megfelelő idővel, sem technikai lehetőségekkel, hogy ellenőrizni tudják az ajánlások hitelességét, az aláírások eredetiségét.
– Ez lehet a helyzet például Lévai Katalin ajánlóíveivel, amelyeken a tudósítások szerint másolt neveket találtak, ráadásul gyanúsnak mondott sorrendben?
– A példa jól illusztrálja, hogy a választási szervek egyszerűen nem hozhatnak jogállami döntéseket ebben a rendszerben. Sajtóértesülések szerint mindössze annyi tudható, hogy két jelölt ajánlóívein azonos sorrendben követték egymást ugyanazon személyek támogató aláírásai. De mi következik ebből? Nincs joguk ezeknek a személyeknek egyszerre két potenciális jelöltnek ajánlást adni? Hogyne lenne! Vagy nincs joguk ezt ugyanabban a sorrendben megtenni? Persze hogy van. Az is lehet, hogy a két jelölt egymás mellett pultozott. És egyáltalán ki kiről másolt? Mindezt nem tudjuk – és a választási iroda sem tudja megállapítani, mert a választási eljárásban minden döntést gyorsan kell meghozni, úgynevezett hivatalbóli bizonyításra nincs lehetőség, érdemi bizonyítás vagy akár az ellenérdekű fél meghallgatása nélkül kerül sor az ajánlások érvénytelenítésére. Ami jogállamban éppúgy megengedhetetlen, mint a hamis ajánlásokkal történő jelöltállítás.
– A közelmúltban közzétettek néhány állásfoglalást, például az Állami Számvevőszék ellenzéki pártokat szankcionáló döntéséről, a Nemzeti Választási Bizottságnak a pártok országos listájával, illetve az egymás javára történő visszalépésekkel kapcsolatos iránymutatásáról, az önkormányzati plakátszabályozásokról. Mit lehet ezekkel az állásfoglalásokkal elérni? Remélhetik-e például, hogy az NVB visszavonja a jogszabállyal ellentétes, az ellenzéki pártok alkudozását korlátozó jogértelmezését?
– Az említett szervek döntéseiben közös, hogy mindegyikük a felhatalmazásával visszaélve ássa alá a szabad és tisztességes választásokat, ám fellépni ellenük más-más módon lehet. Az Állami Számvevőszék jogállamokban elfogadhatatlan, érdemi indokolást nélkülöző és diszkriminatív szankcióit, egyáltalán az ÁSZ-t jogorvoslati lehetőség nélkül százmilliós vagyoni szankcionálásra felhatalmazó jogszabályi rendelkezéseket van esély Alkotmánybíróság elé vinni. Az önkormányzatok jogellenes plakátelhelyezési tilalmai ellen a választási bizottságok útján a leghatékonyabb fellépni. Az NVB iránymutatása elleni fellépés azonban elsősorban nem jogi úton lehetséges. Az „iránymutatás” műfajában ugyanis épp az a csel, hogy nem lehet bíróság elé vinni. Ha később ez alapján törli egy párt országos listáját, azt persze bíróság elé lehet vinni, csakhogy ebben az esetben a jogorvoslathoz való jogot kiüresíti, hogy nincs olyan racionálisan gondolkodó párt, amelyik megkockáztatná, hogy töröljék az országos pártlistáját: ha a Kúria végül nem neki adna igazat, fizetheti vissza a teljes kampánytámogatását. Tehát az NVB anélkül, hogy megtámadható döntést hozott volna, el tudja érni, hogy az ellenzéki pártok az ő, egyébként a törvény szövegével ellentétes jogértelmezéséhez alkalmazkodjanak. Ez ellen elsősorban úgy léphetünk fel, hogy szakmailag alátámasztott, igényes elemzéssel hívjuk fel a nyilvánosság figyelmét a Nemzeti Választási Bizottság megkérdőjelezhető szakmaiságára, pártatlanságára.
– Visszatérve a beszélgetésünk elejére, azon kívül, hogy a TASZ e programja keretében jogi monitorozást végeznek, nyilván ennek köszönhetők az előbb említett állásfoglalások is, és – amint a honlapjukon olvasható – folyamatosan vizsgálják és értékelik bizonyos választási szervek és bíróságok összes döntését, milyen konkrét jogi segítségért lehet önökhöz fordulni?
– Az imént vázolt megfigyelésen kívül a választási eljárásban is nagyon kiterjedten kínálunk jogi segítséget. Elérhetnek bennünket egy forródróton is, ha a választásokkal kapcsolatos információra, jogi tanácsra vagy – valamilyen választással, illetve politikai részvétellel kapcsolatos hátrány miatt – segítségre van szükségük. Az egyedi segítségnyújtáson túl azonban a joggyakorlatot, illetve a választási szabályozást is fejlesztjük, amikor stratégiai fontosságú ügyekben indítunk jogi eljárásokat egy-egy választópolgár, jelölt vagy jelölő szervezet képviseletében. De legalább ennyire fontos célunk az is, hogy a választópolgárok maguk lépjenek fel a jogsértések ellen, álljanak ki a jogaiért, a maguk és közösségük érdekeiért – ezért hoztuk létre a valasztasz.hu oldalt, és azért tartunk képzéseket szerte az országban. A „panaszláda” segítségével pedig konkrét tanácsot lehet kérni tőlünk, vagy akár visszaéléseket is bejelenteni: az ide érkező megkeresésekre sürgősen válaszolunk, hiszen a választási eljárásban sokszor mindössze néhány órán múlik, élhet-e valaki a jogaival.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.