Szerző: FORGÁCS IMRE
2018.03.03.
Szakértői körökben amúgy sokan remélik, hogy az elnöknek nem lesz módja pusztító kampány-ígéreteit a gyakorlatban megvalósítania. Ezzel mindenki jól járna, miután a teljesen liberalizált amerikai pénzpiacok éppen tíz éve döntötték romba a világot. A 2018-as év globális gazdasága – a jó növekedési adatok ellenére – számos feszültséget hordoz. Ennek jele volt például a New York-i tőzsde látványos zuhanása, ami más földrészeken is – dollár százmilliárdokban mérhető – veszteségeket okozott. Mindez nem sokkal Trump Svájcban előadott győzelmi jelentése után történt. Így az elnöki beszéd – immár sokadszor – a humoristák és mémgyártók kifogyhatatlan témájává vált.
A 21. századnak, sajnos – az újraéledő protekcionizmus és nemzeti önzés mellett – korábban nem ismert problémákkal kell szembesülnie. Az Európai Unió felelős vezetői azokról a veszélyekről is beszéltek, melyeket a szabályozatlan digitális gazdaság vagy az állandósuló pénzügyi bizonytalanság okoz.
A davosi évnyitó
A világ vezető gazdasági szakembereinek és politikusainak svájci találkozóját mindig nagy várakozás előzi meg. Már az előzetes értékelések és prognózisok is bejárják a világsajtót: az idei davosi jelentés egyik szenzációja volt, hogy a gazdasági kockázatok között a növekvő kiberfüggőséget és a hackertámadásokat is kiemelték. Az IMF szerint az elmúlt harminc évben jelentősen nőttek az egyenlőtlenségek is, az eladósodottság pedig soha nem látott méreteket öltött.
További probléma, hogy a 2008-as pénzügyi- és bankválság hatására a fejlett országok jegybankjai óriási mentőakciókba kezdtek. Egyrészt történelmi mélységekbe taszították a kamatszintet. Ennek az volt a célja, hogy a megtakarítások ne a bankbetéteket hizlalják, hanem reálgazdasági befektetéseket keressenek. Másrészt a jegybankok frissen nyomtatott pénzzel árasztották el a piacokat: ezt – elegáns szakkifejezéssel – „mennyiségi könnyítésnek” nevezték. A baj csak az, hogy az általános terápia – többek között az inflációs veszély miatt – egyre kevésbé folytatható. Az amerikai jegybank szerepét betöltő FED már elkezdte a kamatok lassú emelését, és bejelentette, hogy idővel a mennyiségi könnyítés is abbamarad. Elemzői vélemények szerint a tőzsdepánik oka éppen ez volt: a piacok most „árazták be”, hogy a részvények hozama várhatóan csökkenni fog a pénzügyek szigorítása miatt.
Mint minden orvosságnak, a jegybanki pénznyomtatásnak is vannak mellékhatásai. Ezért maradhattak életben 2008 után versenyképtelen vállalatok, melyeket csak az olcsó hitelek tartottak a felszínen. Márpedig ha a kamatok emelése Európában is megkezdődik és a mennyiségi könnyítés mindenhol véget ér, akkor a veszteséges vállalatok csődje aligha lesz elkerülhető. Ezek a cégek nem törlesztik tovább a bankhiteleket és a pénzügyi kígyó így a saját farkába harap. A nem fizető adósok számának növekedése miatt megint a kereskedelmi bankok kerülnek nehéz helyzetbe. Fokozza a bajt, hogy a – beavatkozási lehetőségeiket mostanra kimerítő – jegybankok szinte eszköztelenné váltak. Pénznyomtatással vagy kamatvágással aligha segíthetik már a bajbajutottakat.
Ezért volt jóval fontosabb Trump hencegésénél Angela Merkel davosi beszéde, aki – többek között – a tőkepiacok és az eurózóna erősítését, valamint a bankunió reformjának felgyorsítását szorgalmazta. A bank- és költségvetési unió a tagállamoknak éppen a jövőbeli pénzügyi válságok enyhítésére nyújthatna védelmet. A francia elnökkel együtt álltak ki az Európa-projekt mellett, hogy – Macron szavaival – „a gyorsabb haladás híveit ne akadályozhassák a többiek”. Merkel keményen üzent a „brexitistáknak” is. Szerinte a brit kilépés „sajnálatos” ugyan, de az Európai Unió számára egyúttal ösztönzést jelent...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.