Szerző: KOROM MIHÁLY - BERNAU PÉTER
2018.03.22.
A kormány számára az egyik kiemelt stratégiai terület a sport, ám ezen belül is külön kategóriát jelent a labdarúgás. A Puskás Ferenc Stadionnal együtt összesen 33 stadiont épít vagy újít fel a kabinet az országban.
Aligha véletlen, hogy először az Orbán Viktor miniszterelnök felcsúti otthona mellett található Pancho Aréna készült el. A felcsúti stadion érdekessége, hogy a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) akkori versenykiírása értelmében a 3,8 milliárd forintért felépített aréna nem lett volna alkalmas élvonalbeli bajnoki mérkőzések megrendezésére, mert a szövetség előírásai kizárólag legalább ötezer néző befogadására alkalmas stadionokban engedélyezték a találkozók lebonyolítását. Ez a rendelkezés azonban már nem található meg a jelenleg érvényes kiírásban. A szövetség infrastruktúra szabályzata A, B és C kategóriájú stadionokban engedélyezi a meccsek megrendezését: a besorolást a befogadóképesség határozza meg, a felcsúti létesítmény B kategóriájú.
Felcsút után a debreceni stadion készült el, majd az FTC otthona, a Groupama Aréna. Minden beruházásnál pontosan látszik, ki miatt volt fontos a stadionépítés. Debrecenben Kósa Lajos, a város polgármestere az átadás időpontjában a Fidesz ügyvezető alelnöke a kulcs, az FTC esetében Kubatov Gábor klubelnök, a Fidesz pártigazgatója a megoldás.
A stadionok építésére kiírt pályázatokon olyan cégek nyertek, melyek Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester vagy Garancsi István érdekeltségébe tartoztak, utóbbi a Videoton labdarúgócsapatának tulajdonosa, Orbán Viktor személyes jóbarátja. Több esetben megbízást kapott Orbán vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségébe tartozó Elios Zrt. is. Többek közt Újpesten, Tatabányán, Dunaújvárosban és Ajkán is százmilliós nagyságrendben dolgozott a stadionokon a rokoni világítástechnikai cég. Az Elios mellett a felcsúti székhelyű Pharaos 95. Kft. is sok létesítményen munkálkodott: például Tiborczékkal közösen nyerte el a harmadosztályú Tatabánya stadionjának negyedmilliárdos munkálatait. 2012 óta egymilliárd felett van a megnyert közbeszerzéseinek teljes összege. A futballbizniszben a cég 2008 óta van jelen, kezdetben Pápa és Hódmezővásárhely adott megbízást számára műfüves pályák építésére, 110 és 120 millióért - utóbbi polgármestere ekkor Lázár János, a miniszterelnökséget vezető miniszter volt.
Látszólag kilóg a sorból a 2016-ban átadott szolnoki stadion, amelyre a stadionfejlesztési programból és TAO-ból összesen 2 milliárd forint közpénz jutott, az önerővel együtt azonban 2,5 milliárdba került. A szolnoki klub élén a kegyvesztetté vált Simicska Lajos köréhez tartozó Nyerges Zsolt áll. Kevésbé nagy a meglepetés ereje, ha megnézzük, ki volt a kivitelező: az ekkor már Garancsi István többségi tulajdonában lévő Market Zrt.
Az építkezések annak ellenére folytak – és folynak -, hogy a Századvég 2013-as felmérése alapján (melynek adatait a vs.hu kiperelte a cégtől) lakosság 56 százaléka nem ért egyet a stadionberuházásokkal.
A tervezett – és már elkészült - futballstadionok költségeinek 98,5 százalékát közpénzből finanszírozzák, a maradék másfél százalék az önrész. A legdrágább létesítmény, a Puskás Stadion jelenleg 190 milliárdos összköltségnél tart, a többi stadion 215 milliárd forintba került...
Csak a Groupama Aréna fenntartása megoldott
Szabados Gábor sportközgazdász lapunknak azt mondta, a stadionok éves üzemeltetési költsége általában az építési költség egy százaléka, kisebb arénák – nagyjából ötezer nézőnél kevesebb befogadására alkalmas létesítmények - esetén az összeg közelebb van a két százalékhoz. Kisebb létesítményeknél azért nő a százalékos arány, mert vannak olyan elkerülhetetlen költségek (pl: egy-egy esti mérkőzésnél a világítás több milliós tétel), melyek mindenhol egyformán jelentkeznek, függetlenül a stadion méretétől. A szakember úgy látja, jelenleg kizárólag a Groupama Aréna (az FTC csapatának otthona) esetén lehet kijelenteni, hogy a létesítmény „eltartja magát”.
- A ferencvárosi stadionnál minden feltétel adott ahhoz, hogy ne okozzon gondot a létesítmény fenntartási költségeinek előteremtése – jelentette ki a szakember. – Tömegközlekedéssel kiválóan megközelíthető, úgy építették a stadiont, hogy meccsnapokon kívül is képes folyamatosan bevételt termelni a benne található üzletek révén, és azt sem szabad elfelejteni, hogy a Puskás Stadion átadásáig a Ferencváros hazai mérkőzésein kívül további hat-nyolc meccset rendeznek az arénában, hiszen itt lép pályára a magyar válogatott, amelynek meccseiért komoly bérleti díjat fizet az MLSZ, és a Magyar Kupa-döntőnek is a Fradi pályája a helyszíne.
Muszbek Mihály sportközgazdász korábban a Népszavának azt mondta, megoldást jelentene, ha egy állami cég üzemeltetné az összes stadiont. „Ez abból a szempontból könnyítene a helyzeten, hogy hozzáértő szakemberek foglalkoznának ezzel a nagyon fontos feladattal, és talán némi költséget is meg lehetne így takarítani, de most is az a helyzet, hogy az állam tartja fent a stadionok túlnyomó többségét, csak éppen különböző cégeken keresztül” – mondta Szabados...
Szabados Gábor sportközgazdász lapunknak azt mondta, a stadionok éves üzemeltetési költsége általában az építési költség egy százaléka, kisebb arénák – nagyjából ötezer nézőnél kevesebb befogadására alkalmas létesítmények - esetén az összeg közelebb van a két százalékhoz. Kisebb létesítményeknél azért nő a százalékos arány, mert vannak olyan elkerülhetetlen költségek (pl: egy-egy esti mérkőzésnél a világítás több milliós tétel), melyek mindenhol egyformán jelentkeznek, függetlenül a stadion méretétől. A szakember úgy látja, jelenleg kizárólag a Groupama Aréna (az FTC csapatának otthona) esetén lehet kijelenteni, hogy a létesítmény „eltartja magát”.
- A ferencvárosi stadionnál minden feltétel adott ahhoz, hogy ne okozzon gondot a létesítmény fenntartási költségeinek előteremtése – jelentette ki a szakember. – Tömegközlekedéssel kiválóan megközelíthető, úgy építették a stadiont, hogy meccsnapokon kívül is képes folyamatosan bevételt termelni a benne található üzletek révén, és azt sem szabad elfelejteni, hogy a Puskás Stadion átadásáig a Ferencváros hazai mérkőzésein kívül további hat-nyolc meccset rendeznek az arénában, hiszen itt lép pályára a magyar válogatott, amelynek meccseiért komoly bérleti díjat fizet az MLSZ, és a Magyar Kupa-döntőnek is a Fradi pályája a helyszíne.
Muszbek Mihály sportközgazdász korábban a Népszavának azt mondta, megoldást jelentene, ha egy állami cég üzemeltetné az összes stadiont. „Ez abból a szempontból könnyítene a helyzeten, hogy hozzáértő szakemberek foglalkoznának ezzel a nagyon fontos feladattal, és talán némi költséget is meg lehetne így takarítani, de most is az a helyzet, hogy az állam tartja fent a stadionok túlnyomó többségét, csak éppen különböző cégeken keresztül” – mondta Szabados...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.