Szerző: pcblog
2018.03.23.
Az Index a közelmúltban számolt be arról, hogy a Transzmasholding cégcsoport vezérigazgatója bejelentette, a cég a magyar választások után három hónapon belül befejezheti a tárgyalásokat a jelenleg állami tulajdonban levő Dunakeszi Járműjavító Kft. 50 százalékos tulajdonrészéről. Érdekes részlet, hogy a hármas metró vagonjait felújító Metrowagonmasht is tulajdonló cég nulla forint kézpénzt fizetne a magyar állami vállalatért, és későbbi keleti megrendelésekkel fizetne Magyarországnak. Ez lehetne a negyedik óriásüzlet Vlagyimir Putyin Oroszországa és Orbán Viktor Magyarországa között a MOL-pakett visszavásárlása, Paks II, illetve a metrófelújítás után.
Befolyásszerzés a gazdaságon keresztül
A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) elemzése megállapítja, hogy minél nagyobb Oroszország részesedése egy adott állam gazdaságában, annál sérülékenyebbek az orosz politikai befolyással szemben. A Kreml egyrészt saját patronáltjait akarja tovább gazdagítani a közép-kelet-európai régióban kötött üzleteken keresztül, másrészt az orosz vezetéshez hű üzletemberekből, politikusokból álló kört kíván építeni gazdasági tevékenységével, akiket aztán az állami politikák befolyásolására tud használni. Moszkva ezt annak köszönheti, hogy a Nyugattól eltérően Oroszországban a magántulajdonú cégeknek is igazodnia kell az állami akarathoz. Igor Szecsin, akit sokan Putyin de facto helyettesének tartanak, 2009-ben állítólag megüzente Hernádi Zsolt MOL-vezérigazgató, hogy ha a cég több mint ötödét megszerző Szurgutnyeftyegaz ellen harcol, az orosz állam ellen is harcol. Ugyanakkor felajánlotta azt is, hogy utóbbi helyét „átveheti egy jobban megfelelő orosz vállalat” is. A CSIS szerint Magyarországon a politikai szférán keresztül érvényesül az orosz gazdasági befolyás: hatalmas infrastrukturális projektekről állapodnak meg a felek, melyek aztán növelik Moszkva lobbierejét Magyarországon. Az egyre fokozódó intenzitású üzleti kapcsolatok ezen felül korrumpálják is az közép-kelet-európai gazdasági és politikai elitet, ami újabb kártyákat oszt a Kremlnek arra az esetre, ha befolyásolni akarják a régió politikai folyamatait. Oroszország kész felhasználni az általa gyűjtött információkat egy-egy állam gazdasági elitjével szemben. Ebben az értelemben a korrupció jelentős nemzetbiztonsági kockázat lehet, Magyarország pedig ebben a tekintetben a Transparency International korrupciós indexe alapján egyre rosszabbul teljesít. A magyar korrupció mértékét egyébként nem csak a nemzetközi szervezetek értékelik kiemelkedően magasnak, nemrég az elvben Orbán-szövetséges Mateusz Morawicki lengyel miniszterelnök is komoly problémának láttatta a magyarországi helyzetet.
A Direkt36 oknyomozó portál a közelmúltban publikált oknyomozó cikke felfedi, hogy a 2010 után hatalomra kerülő Orbán-kormány első éveiben az oroszok lecserélték régi magyarországi kapcsolatrendszerüket kormányközeli üzletemberekre – ennek ágyazhatott meg Simicska Lajos és Nyerges Zsolt 2010 eleji állítólagos moszkvai találkozása az FSZB egy magas rangú vezetőjével, aki megígérte, „rájuk lehet számítani” üzleti ügyekben. Az orosz stratégia nem meglepő: ahogy a Fidesz-KDNP 2010 után egyre inkább bebetonozta hatalmát, annál inkább látszott, hogy a korábbi, szocialistákhoz köthető kapcsolatrendszerük nem lehet többé alkalmas a magyarországi politikai folyamatok érdemi befolyásolására. A széleskörű üzleti kapcsolatok építésének egyik első lépése volt a MET-ügy. A Direkt36 megjegyzi, hogy a jelenlegi kormánypártok egyes körei csak úgy kereshettek milliárdokat az üzleten, hogy közben orosz érdekeket sértettek az olcsó nyugati gáz behozatalával – ehhez pedig egyértelműen orosz beleegyezésre lehetett szükség. A MET üzlete egyes értelmezések szerint színtiszta korrupció volt, így kormányközeli magyar üzletemberek váltak akár zsarolhatóvá az orosz hatalom által. Ez pedig lefedi a CSIS által is bemutatott orosz befolyásszerzési gyakorlatot is...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.