NIZZA, HÉT ÉVVEL KÉSŐBB

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Eszter
2018.03.22.

A mai poszt annyiban igazi különlegesség, hogy szerzője, Eszter a Határátkelő indulása után két héttel (!!) írta meg történetét. Aminek lassan 7 éve. Most tehát egy hét éve leejtett fonalat veszünk fel, lássuk, mi történt azóta Eszterrel és párjával!

Mielőtt azonban belevágnánk, hadd emeljek ki egy részletet az előző posztból (itt olvashatjátok el a teljes írást)!

„Szeretnénk egyszer hazamenni. Azt hogy mikor, nem tudjuk, majd ha jobb lesz a helyzet, szoktuk mondani, de ez egyelőre sajnos nem tűnik valószínűnek. Legszívesebben írnék egy jó hosszú levelet a drága miniszterelnöknek, hogy nem tudunk otthon élni, pedig szeretnénk, mert otthon van a családom, de egyszerűen lehetetlenné teszik.

Pár év alatt annyi ismerősünk ment még ki külföldre, hogy hihetetlen. Ha lesz gyerekünk, itt akarom megszülni, az, hogy magyar vagy francia neve lesz mindegy, attól még nem tagadjuk meg a magyarságunk, csak nem örülünk neki, hogy ilyen a helyzet. (…)

Bár nincs diplomám, de óvónői érettségivel, és gyógypedagógus-asszisztensi képzéssel én is takarítok, elsősorban azért, mert még nem beszélek túl jól franciául és nem mertem más állásra jelentkezni. Nem szégyellem, mert ugyanannyit kapok, mint a hajón, csak itt nem 8-10 órát dolgozok, hanem 6-7-et, és heti két szabadnapom van, nem egy.”

Eddig tartott tehát a hét évvel ezelőtti bejegyzés, most pedig következzen a folytatás!

Elhatároztuk, hogy leszállunk

„Az én/mi történetünk 2004-ben kezdődött, amikor felszálltam a folyami hajóra. Egy barátnőm inspirált, aki akkoriban kezdett el dolgozni egy óceánjárón. Látva a szebbnél-szebb fotóit én is úgy döntöttem elindulok. Hat évet töltöttem hajón, imádtam, a mai napig visszagondolok rá, mert mély nyomot hagyott az életemben.

A jelenlegi párom, immáron férjem is ugyanazon a hajón kezdett dolgozni 2007-ben, ahol éppen voltam. Ennek a francia cégnek akkor közel 23 hajója volt. Még három évet maradtunk, aztán elhatároztuk, hogy leszállunk, szárazföldi életre vágytunk.

Felmondtunk 2010 telén, majd pár hónapot hazamentünk pihenni. Tudtuk már akkor, hogy megyünk tovább, Amerikában szerettünk volna letelepedni, voltunk kinn párszor, rokonok is vannak, de sajnos nem tudtak segíteni...

ITT OLVASHATÓ