NEMZET ÉS TÖRTÉNELEM

MÉLTÁNYOSSÁG BLOG
Szerző: Méltányosság Központ
2018.03.15.

A nemzeti ünnepek, és ezen keresztül a nemzeti történelem, fontos politikai események. Nem csak Magyarországon, hiszen a világ minden országában a politikusok szeretik magukat és cselekedeteiket beállítani úgy, mint az adott ország legendás arcainak örökösei. Amikor az Egyesült Államokban az Alapító Atyákra, vagy Magyarországon Kossuth Lajosra hivatkozik egy politikus, azért teszi ezt, mert ezek az emberek már konszenzusos figuráknak számítanak: mindenki egyetért abban, hogy tetteik helyesek voltak (még akkor is, ha a korban vitatott politikusok is voltak). Ha a párhuzam megállja a helyét a választók szemében, a politikusnak nyert ügye van, hiszen máris közkedvelt emberrel azonosítják.


A nemzeti ünnepeken a nemzeti történelem a politika felszínére kerül. Ez manapság különösen érdekes, hiszen a nemzeti történelem a mai politika két kulcsfogalmát egyesíti: mind a nemzethez, mind a történelemhez való viszony átalakulóban van a világban. Míg az 1990-es évekre konszenzusossá vált a világban, hogy a történelem többé-kevésbé véget ért, és egy olyan korszakhoz érkeztünk, ahol a hagyományos konfliktusok jelentősége folyamatosan csökken, ezért a korábbi történelmi minták kevésbé lesznek érvényesek az aktuális politikai folyamatok kapcsán. A globális pénzügyi válság (ami politikai szempontból kísértetiesen hasonlított az 1929-es válságra) megingatta ezt a tételt, és ahogy mi is számtalanszor írtuk, a történelem visszatért, és egyre több érdekes történelmi mintát lehet felfedezni mind a konkrét politikai eseményekben, mind egyes politikusok gondolkodásában, akik egyre inkább szeretnék magukat újra elhelyezni a történelemben, és nem a történelmen kívül vagy túl, ahogy az a ’90-es években jellemző volt...

ITT OLVASHATÓ