MIT GONDOL RÓLUNK BRÜSSZEL?

MÉRCE
Szerző: CSIBA KATA
2018.03.23.

...A jelentés különösen nagy hangsúlyt fektet a lakhatási kérdésre. A jelentés kiemeli, hogy a lakosság 17 százaléka küzd lakhatási problémával szemben az EU-s 5 százalékos átlaggal. A lakás és lakhatási árak 2015-16 közötti robbanása a leggyorsabb árnövekedés volt az EU-ban, és kifejezetten Budapestet érintették. Mivel a mostani árszint még mindig nem éri el a 2007-es árszínvonalat, nem lehet azt feltételezni, hogy túlárazásos lufi alakult ki, viszont a növekedés ütemének lassulása valószínűleg az új piaci egyensúly elérését jelzi. A kialakult nehézségeken a szociális bérlakás szektor fejlesztése segítene, de semmi jel nem utal arra, hogy a kormány ezt komolyan fontolgatná.

Az oktatás terén a legsúlyosabb a helyzet. Az alapvető készségek jelentősen az EU-átlag alatt vannak, ami azt jelenti, hogy a magyar oktatás nem képes európai átlagszintre hozni a 15 éves gyerekek szövegértési, matematikai és természettudományos képességeit és ismereteit (bővebben Radó Péter oktatáspolitikustól itt). A jelentés rögzíti, hogy a rossz 2015-ös PISA eredmények miatt a magyar kormány ESF (European Social Fund) forrásból finanszírozott tananyagreformot ígért 2017 végig bezárólag,

azonban a mai napig nincs nyilvános információ a reform irányáról, sem az érintett felek bevonásáról.

Az EU-ban nálunk képes az iskola a legkevésbé kompenzálni a családi anyagi háttér okozta nehézségeket, tovább nőtt a korai iskolaelhagyók száma, mindenhol jelen van a szegregáció, és a tanárok trükkös béremelésének híre is eljut Brüsszelig. A felnőttképzés részvételi száma is az EU-s átlag alatt van, pedig a munkaerőhiány megoldásának egyik kulcsa lenne. A sok negatív trend mellett a jelentés az EU-s és állami forrásokból indított felnőttképzési tréningprogramokhoz (habár ez nem jut el a leginkább rászoruló rétegekhez), illetve a korai fejlesztés kibővítéséhez fűz jövőbeni reményeket .

Az egészségügy is kiemelt helyen szerepel a jelentésben: az ellátás minősége és a hozzáférés egyenlőtlensége mellett az általános egészségtelen életmód is hangsúlyos említésre kerül . Az elkerülhető halálesetek száma az EU-átlag duplája, ami pontosan jelzi az egészségügyi ellátás elégtelenségét. Becslés szerint 2014-ben a halálesetek negyede(!) valószínűleg elkerülhető lett volna hatékonyabb egészségügyi ellátással és átfogó egészségpolitikával.

Az EU-átlag felét(!) költjük fejenként egészségügyre, és az olló az elmúlt évtizedben nyílt ekkorára – állítja meg a jelentés.

Elégtelenül működik a háziorvosi szolgálat, az alacsony bérek és a munkaerőhiány pedig szinte már közhelyeknek számítanak. Egyedüli pozitívumként említi az anyag az e-health rendszert az adminisztratív terhek csökkentése érdekében, és az egynapos műtétek gyakoribb használatát.

Összességében a 2018-as Magyarország-jelentés azt részletezi, hogy a gazdasági teljesítmény ugyan stabil, és ez kis mértékben megjelenik a háztartások szintjén is, de a kormány keveset tesz annak érdekében, hogy a gazdasági teljesítményt középtávon stabilizálja, illetve javítson az életszínvonalon. Az érzékelhető a részletesen megfogalmazott anyagból, hogy Brüsszelből is úgy látják, a kormány lényegében szabadesésre állította a humán szakpolitikák jelentős részét és a pozitív változások is inkább a piaci mechanizmusok következményei, és csak kisebb részben a helyes kormányzati intézkedés eredményei.

Ez a jelentés az európai szemeszter (az EU gazdasági koordinációjának éves ciklusa) egyik első állomása, amikor a Bizottság összefoglalja minden egyes tagország aktuális állapotát. A következő lépés az lesz, hogy a tagországok bemutatják az intézkedési terveiket, majd a Bizottság ún. ország-specifikus ajánlásban fogalmazza meg, hogy mire kellene nagyobb hangsúlyt fektetni a közép- és hosszútávú fejlődés érdekében.

ITT OLVASHATÓ