Szerző: BARÁT JÓZSEF
2018.03.04.
– Előadását hallgatva az jutott eszembe, hogy a mai Magyarországon furcsa kettősség alakult ki. A hatalmi piramis csúcsán a fideszes nagycsaládok, klánok diktálják az egész társadalom számára kötelező jogi normákat, amelyek valójában saját értékrendjüket és érdekeiket tükrözik. Azok célja, hogy a közjavak nagy részét saját maguk között oszthassák szét.
– Nincsen abban semmi újdonság, hogy a normákat egyes nagycsaládok érdekei diktálják. Ez így volt az emberi történelem hosszú évezredein át. Az archaikus társadalmakban a demográfiai viszonyok is azt tükrözték, hogy melyik nagycsalád milyen mértékben jutott hozzá az erőforrásokhoz. A relatív jólétben élők között alacsonyabb volt a gyermekhalandóság, magasabb a várható élettartam, tehát az embereknek sokkal nagyobb rokoni hálójuk volt a társadalom csúcsain, miközben alul csak töredezett, kis hálók alakultak ki. Mindennek hatására a felül lévők erősebb hálózatának normái váltak érvényessé az egész társadalomra. Így lett az anyagi erőből hatalom, amely, mint egy polip, fölülről lefelé elkezdte átfonni a társadalmat.
– Na, ez van fordítva nálunk. A kétharmados hatalom kezdett a nagycsaládok számára előnyös normákat termelni, hogy anyagi előnyökhöz juttassa a klánokat.
– Így lehet. Azt gondolom, hogy ez a hálózati logika a kádári vidék alsó középosztályában gyökerezhet. A fideszes elit alighanem olyan közegből érkezik, ahol a családi és szűkebb közösségben szerzett kapcsolati tőkére építő túlélési technika nagyon erős volt – talán ma is nagyon erős.
– A vidéki alsó középosztály a hálós világgal kibekkelte a Kádár-korszakot. Majd hasonló mentalitással építette fel az Orbán-érát?
– Hadd tegyek egy kis kitérőt. A feleségem korrupciókutató politológus, és számos országban végez felméréseket. Ghánában, Tanzániában, Katarban, Jamaicában vannak projektjei, és nagyon érdekes, amit tapasztal: őrületes különbségek vannak mondjuk a nyugat-európai országokban és a fejlődő országokban tapasztalható korrupció között. Mi Oxfordban élünk, és az ismerősi kör, a társadalmi hierarchiában betöltött hely persze ott is nagyon fontos. De a hálózat működése teljesen más a harmadik világ országaiban. Ott ugyanis a korrupció egybemosódik a koordinációval: a kölcsönös lekötelezettségre épülő hálón keresztül működtetik az intézményrendszert. A korrupció kiirtása azért is roppant nehéz, mert nélküle szétesne az egész közigazgatás, legalábbis átmenetileg működésképtelenné válna az állam. A fejlett nyugati országokban is van összefonódás, korrupció, de ott a koordináció olyan független intézményrendszeren keresztül valósul meg, amely a kivételes helyzeteket leszámítva kizárja, hogy jogtalan előnyökért cserébe hozzanak döntéseket. Magyarországon az történhetett, hogy az intézményes koordináció egy ideig párhuzamosan haladt a személyes érdekeket szolgáló hálós koordinációval, majd a Fidesz kétharmados győzelme után ezt a kettősséget meg lehetett szüntetni, az intézményi garanciák leépítésével a klánok uralma erősödhetett meg. De tegyük hozzá, a vertikális hálózatok világa, a klientúrarendszer már a Fidesz-éra előtt is létezett, működött a magyar társadalom más szegmenseiben is...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.