Szerző: SZELETEY
2018.03.05.
- Magyarországon megsértik az alapvető normákat, erről a demokratikusan megválasztott kormány gondoskodik.
- A tekintélyelvű magyar és lengyel rezsim az európai rendet veszélyezteti.
- Karácsony Gergely hajlandó volna korlátozott együttműködésre a Jobbikkal, hogy kiüssék a nyeregből az államapparátusba kinevezett Fideszes pártkatonákat.
Washington Post
A vezércikk igazat ad az ENSZ emberi jogi főbiztosának, aki a múltkoriban a többi közt a magyar példára hivatkozva jelentette ki, hogy a szégyenérzet visszaszorul a politikában. A jordán politikus, aki távozik tisztségéből, négy évig küzdött népirtással, elnyomással, rasszizmussal, és a kormányok egyre nagyobb közönyével mindezen jelenségek láttán. Mint az Emberi Jogi Tanács ülésszakának megnyitóján kifejtette: Európában a rasszisták és idegengyűlölők túllépnek minden zavart érzésen. Néven is nevezte Magyarországot, mint olyan helyet, ahol megszegik az alapvető szabályokat. Orbán Viktor kijelentette: nem akarjuk, hogy a színünk keveredjen mások színével. A lengyel miniszterelnök pedig azt mondta, hogy zsidók is voltak a holokauszt tettesei között.
A legnagyobb gondot azok a tömeggyilkosságok jelentik az ENSZ-megbízott számára, amelyek a világ szeme előtt zajlanak le, csak éppen nem váltanak ki érdemi nemzetközi reakciót. Különösen a Biztonsági Tanácsot kárhoztatta, amelyet legutóbb az orosz és a kínai vétó bénított le Szíria kapcsán. Al-Husszein felhívta a figyelmet, hogy a mind gyakrabban előforduló emberi jogsértések gerjesztik azokat a viszályokat, amelyekre rámehet a világ. Úgy hogy nincs is annál jogosabb kérdés, mint amit feltett, hogy ti. miért nem vetünk véget a jogtalanságoknak?
Guardian
A Harvard Egyetem egyik neves politológusa azt mondja, hogy demokrácia és liberalizmus immár nem járnak kéz a kézben, és ezt Magyarország, India és Törökország példája igazolja. Yascha Mounk szerint már 10 éve rossz idők járnak a liberális demokráciára, és nem látszik, hogy egyhamar javulna a helyzet. A szerző a „Nép kontra Demokrácia” c. könyvben elemezte az illiberális rendszerek felemelkedését. Itt olyan államokról van szó, mint Orbán Magyarországa, ahol a kormányt megválasztják, ám az utána rövid úton elintézi a liberális normákat, mint szabad sajtó, átláthatóság, tolerancia és polgári szabadságjogok. A szakértő szerint az egyenlőtlen növekedés és a multikulturális világ folytán szinte természetes, hogy szembekerül egymással a demokrácia és a liberalizmus, és az előbbi meggyengül, szétesik.
Mounk úgy látja, hogy a nacionalizmus mindig is az adott kor meghatározott politikai ereje volt, gyakran a nemzetépítés fontos összetevője. Napjainkban ugyanakkor a fő gond az a liberális demokrácia számára, hogy megőrizze a demokráciát a hozzátartozó fékekkel és egyensúlyokkal együtt, miközben megvédi az egyéni szabadságjogokat. Megoldásként az elemző a többi közt a befogadó hazafiságot ajánlja. Csak éppen más-más irányban haladnak a nincstelenek, és azok, akiknek van mit a tejbe aprítaniuk. És nem lehet dicsérni a fennálló állapotokat, amikor sokakat áthidalhatatlan árok választ el a megfelelő életminőségtől. Ezek az emberek nem szeretnék, ha megválasztott szolgáik kigúnyolnák őket. Vagyis a világ már nem kerek, számít a vér és rög. A globalizáció vesztesei nem akarják, hogy ezután is figyelmen kívül hagyják őket. Hogy a liberalizmus és demokrácia miként reagál erre, az a döntő, bár megválaszolatlan kérdés...
Washington Post
A vezércikk igazat ad az ENSZ emberi jogi főbiztosának, aki a múltkoriban a többi közt a magyar példára hivatkozva jelentette ki, hogy a szégyenérzet visszaszorul a politikában. A jordán politikus, aki távozik tisztségéből, négy évig küzdött népirtással, elnyomással, rasszizmussal, és a kormányok egyre nagyobb közönyével mindezen jelenségek láttán. Mint az Emberi Jogi Tanács ülésszakának megnyitóján kifejtette: Európában a rasszisták és idegengyűlölők túllépnek minden zavart érzésen. Néven is nevezte Magyarországot, mint olyan helyet, ahol megszegik az alapvető szabályokat. Orbán Viktor kijelentette: nem akarjuk, hogy a színünk keveredjen mások színével. A lengyel miniszterelnök pedig azt mondta, hogy zsidók is voltak a holokauszt tettesei között.
A legnagyobb gondot azok a tömeggyilkosságok jelentik az ENSZ-megbízott számára, amelyek a világ szeme előtt zajlanak le, csak éppen nem váltanak ki érdemi nemzetközi reakciót. Különösen a Biztonsági Tanácsot kárhoztatta, amelyet legutóbb az orosz és a kínai vétó bénított le Szíria kapcsán. Al-Husszein felhívta a figyelmet, hogy a mind gyakrabban előforduló emberi jogsértések gerjesztik azokat a viszályokat, amelyekre rámehet a világ. Úgy hogy nincs is annál jogosabb kérdés, mint amit feltett, hogy ti. miért nem vetünk véget a jogtalanságoknak?
Guardian
A Harvard Egyetem egyik neves politológusa azt mondja, hogy demokrácia és liberalizmus immár nem járnak kéz a kézben, és ezt Magyarország, India és Törökország példája igazolja. Yascha Mounk szerint már 10 éve rossz idők járnak a liberális demokráciára, és nem látszik, hogy egyhamar javulna a helyzet. A szerző a „Nép kontra Demokrácia” c. könyvben elemezte az illiberális rendszerek felemelkedését. Itt olyan államokról van szó, mint Orbán Magyarországa, ahol a kormányt megválasztják, ám az utána rövid úton elintézi a liberális normákat, mint szabad sajtó, átláthatóság, tolerancia és polgári szabadságjogok. A szakértő szerint az egyenlőtlen növekedés és a multikulturális világ folytán szinte természetes, hogy szembekerül egymással a demokrácia és a liberalizmus, és az előbbi meggyengül, szétesik.
Mounk úgy látja, hogy a nacionalizmus mindig is az adott kor meghatározott politikai ereje volt, gyakran a nemzetépítés fontos összetevője. Napjainkban ugyanakkor a fő gond az a liberális demokrácia számára, hogy megőrizze a demokráciát a hozzátartozó fékekkel és egyensúlyokkal együtt, miközben megvédi az egyéni szabadságjogokat. Megoldásként az elemző a többi közt a befogadó hazafiságot ajánlja. Csak éppen más-más irányban haladnak a nincstelenek, és azok, akiknek van mit a tejbe aprítaniuk. És nem lehet dicsérni a fennálló állapotokat, amikor sokakat áthidalhatatlan árok választ el a megfelelő életminőségtől. Ezek az emberek nem szeretnék, ha megválasztott szolgáik kigúnyolnák őket. Vagyis a világ már nem kerek, számít a vér és rög. A globalizáció vesztesei nem akarják, hogy ezután is figyelmen kívül hagyják őket. Hogy a liberalizmus és demokrácia miként reagál erre, az a döntő, bár megválaszolatlan kérdés...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.