Szerző: LENGYEL LÁSZLÓ
2018.03.31.
Történelmi választóvonalhoz értünk: rendszerváltó választáshoz. Eljött a rendszerváltás éve, hónapja, napja és órája. 1918-ban, 1945-ben, 1956-ban és 1989-ben voltunk hasonló helyzetben. A különbség az, hogy most mi és csakis mi, senki más, csak a szélesebb értelemben vett magyar nemzet választópolgárai dönthetünk magunkról. Sorsunkat a kezünkbe vehetjük, vagy kiejthetjük a kezeink közül. Dönthetünk a világ mellett vagy ellen. Határozhatunk az európai Magyarország mellett vagy ellen. A szabadság reménye mellett vagy a szabadság megsemmisítői mellett. A nagyobb egyenlőség álma és gyakorlata mellett vagy az ellen. A testvériség, a szolidaritás mellett vagy ellen. A köz ügye és a tiszta kezű kormányzás vagy a kiválasztottak, a családtagok korrupt világa mellett. Választhatunk az emelt fő vagy a szégyen között. A teszünk végre valamit vagy a mindenbe belenyugszunk között. A merés és a félelem között. A demokrácia és a diktatúra között. A régi és az új között. Az elég volt kimondása és a hallgatás megfutamodása között. Vagy a rendszernek lesz vége, vagy nekünk. Vagy Orbán Viktor tűnik el, vagy Magyarország süllyed el.
Orbánnak mennie kell
A rendszerváltó választások nem a politikusokról, a politikai pártokról, a társadalom vagy a gazdaság állapotáról, egy jövendő politikai, társadalmi és gazdasági modellről, az oktatásról és az egészségügyről, erről vagy arról a korrupciós ügyről, hanem a rendszerről magáról szólnak. 1956 októberében vagy 1989 márciusában szinte semmit se lehetett tudni arról az újról és másról, amit sokan és sokféleképpen képzeltek, de egyet mindenki tudott: nem kérünk a régiből! Akarod-e egészében ezt a régi rendszert a maga jó és rossz oldalaival vagy nem akarod? Igen. Nem. Hiszed-e, hogy ez a régi, elnyomó rendszer Magyarország jövőjét jelenti, vagy nem hiszed? Igen. Nem. Jobb lesz neked, családodnak, faludnak, városodnak, ha ez a régi, korhadt rendszer marad, vagy jobb lesz, ha megy? Igen. Nem. Gondolod-e, hogy ez a régi korrupt, nekünk csak a zsebünk számít rendszer jobban képvisel, jobban véd minket a világban? Igen. Nem.
Se a határon belüli, se a határon túli magyar társadalom tagjai nem mondhatják, hogy nem ismerik az Orbán-rendszer természetét. Egy rendszer természetét se nem sajtóból, se nem a közösségi médiából ismerhetjük meg, hanem a saját mindennapi tapasztalatunkból. Az orbáni ancien régime önkényeskedése, törvénytelen jogtalansága, a tulajdon bizonytalansága, az ügyészséggel, az adóhivatallal fenyegetés napi tapasztalat. Nem kell ahhoz újságot olvasni, televíziót nézni, hogy a kisember tudja: itt mindent kizárólag korrupt módon lehet intézni, az országos és a helyi hatalmasok lopnak. Ez a norma, ez a természetes. A Rákosi-rendszerben minden a hatalmasoké volt, mégis ismerték a rendszer természetét. A Kádár-rendszerben majdnem minden látni-, hallgatni- és olvasnivaló az uralmon lévők kezében volt, de csak az nem tudta, hogy Kádár és rendszere megöregedett és befejeztetett, aki nem akarta látni, hallani. Az Orbán-rendszer fenntartói tudják, hogy mi ez a rendszer, és nem mondhatják később maguknak, gyermekeiknek és unokáiknak: jaj Istenem, nem tudtuk!
A régi rendszer ura, Orbán Viktor nem hagyott kétséget, hogy győzelme esetén, ő és rendszere le fog számolni mindazokkal, akik ellene és rendszere ellen szavaztak. Nem lesz itt béke, barátság, konszolidáció, de lesz tűz és vas. Eddig kegyesek voltunk, ezután nem leszünk azok. Eddig csak kitettünk az állásodból, elvettük a vállalkozásodat, kisajátítottuk a földedet, megfenyegettünk téged és egész családodat, de tudunk mi ennél barátságtalanabbak is lenni, földre is tepertethetünk a legényeinkkel, megbilincseltethetünk, lecsukathatunk – nézd csak meg, mit csinálnak Putyin és Erdoğan barátaim! Nem lesz itt még egyszer hódmezővásárhelyi tévesztés, nem lesznek itt civil szájalások, lerúgjuk a templomlépcsőn a Jézus Krisztust is, ha megmukkan ellenünk!
...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.