HVG ONLINE - ÉLET+STÍLUS
Szerző: BALLA ISTVÁN
2018.03.20.
Büszkébbek lennének, ha a magyar egészségügyet szolgálnák, de az itthoni fizetésekből nem tudnak megélni, így Ausztriába, Németországba ingáznak idős embereket gondozni. Nagyjából annyian választják ezt az utat, ahány ápoló a magyar egészségügyi és szociális rendszerből hiányzik. A migráns házi gondozók toborzására külön iparág épült, a közvetítőkkel azonban nem árt vigyázni.
„Azt az időt semennyi pénz nem tudja pótolni, amennyit külön töltök a szeretteimtől. Itthon viszont képtelen lennék megélni. Ezért, bár nagyon nehéz, ki kell bírni” – foglalja össze a 33 éves Éva a rendszeresen külföldre járó idősgondozók dilemmáját.
Becslések szerint mintegy húszezer – elsősorban nő – honfitársunk ingázik Magyarországról Ausztriába, Németországba és más nyugati országba időseket gondozni. Ez a szám mellesleg nagyságrendben annyi, mint ahány ápolónő hiányzik a becslések szerint a magyar egészségügyből.
Sokszor a mosolyunk a legnagyobb segítség
A szakirodalomban migráns házi gondozóknak nevezett hivatást űzők elsősorban a nyugati határ vidékéről indulnak – általában kétheti, havi turnusokban – nyugat felé, de az ország minden területén találunk példát erre, Éva például miskolci.
Mint mondja: „Gyermektelen vagyok, talán erre lettem hivatott. Nem gyereket nevelek, hanem a második gyermekkorban élőket, az idős korukban segítségre szorulókat kísérem el – a végsőkig. Erről szól a munkánk magánápolóként. Sokszor a mosolyunk nagyobb segítséget ad az általunk gondozottaknak, mint akármilyen gyógyszer vagy ápolás.”...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.