MÉRCE
Szerző: UDVARHELYI TESSZA
2018.03.22.
2018 januárjában a Közélet Iskolája háromnapos műhelyt tartott tucatnyi civil szerveződés képviselőjének részvételével arról, hogy mi is lehet a civil szervezetek és az aktív állampolgárok szerepe és felelőssége a 2018. áprilisi országgyűlési választás kapcsán. A háromnapos közös tanulás során sok fontos kérdés merült fel és számos izgalmas és inspiráló példát ismertünk meg arról, hogyan vettek részt aktívan civil szervezetek és állampolgárok választási kampányokban, ami esetenként mélyreható változásokat eredményezett. Végül a résztvevő szervezetek képviselői saját akcióterveket is készítettek a választásokra a korábbi elképzeléseik és a műhelyen átbeszéltek alapján. Alább röviden összefoglaljuk a számunkra legfontosabb tanulságokat, remélve, hogy ez minden civil szervezet számára tanulságos lesz.
A Közélet Iskolája álláspontját az áprilisi választással kapcsolatos vonatkozó civil szerepvállalásról a Mércén tettük közzé egy vitaindító cikkben „Civilek” vagyunk – miért érdekelnének minket a választások?” címmel. Ebben a cikkben egyértelműen állást foglaltunk:
„A 2018-as választásoknak ennél még sokkal nagyobb a tétje. Most nemcsak arról van szó, hogy melyik párt nyeri a választást, hanem arról, hogy mennyire betonozódik be a 2010 óta következetesen épített társadalmi és politikai kirekesztés és gazdasági kisemmizés, aminek a következtében ma sokkal több ember él Magyarországon szegénységben és elnyomásban, mint a rendszerváltás óta valaha. Ezt a rendszert a Fidesz nevű párt építette ki, de maga a rendszer nem pártpolitikai kérdés, hanem a társadalmi igazságosság és a magyar társadalom hosszú távú jövőjének a kérdése. A 2018-as választásokon valójában nem pártokra szavazunk, hanem vagy megerősítjük a Nemzeti Együttműködés Rendszerét (NER) vagy elutasítjuk azt.”
A műhely résztvevőinek természetesen nem feltétlenül volt ugyanez az álláspontja, de a feldolgozott témákat és a szervezők általános megközelítését befolyásolta, hogy a Közélet Iskolája mit is gondol a jelenlegi magyar társadalmi és politikai rendszerről.
A képzés elején a magyar választási rendszer felépítését és működését beszéltük át jogi és politikai szempontból. Az olyan alapvetéseken túl, mint hogy mindenkinek két szavazata van (egy országos vagy nemzetiségi listára és egy egyéni jelöltre leadott szavazat), részletesen beszéltünk arról is, hogy a különböző lakcímek és lakóhelyek szerint ki hol és hogyan tud szavazni, és mit kell tennie a külföldön vagy a bejelentett lakcímüktől távol élő embereknek ahhoz, hogy élni tudjanak a szavazati jogukkal. Arról, hogy ki hogyan tud élni a választójogával a gyakorlatban, itt érhető el naprakész információ.
Ezután a magyar választási rendszer aránytalan és igazságtalan működéséről beszéltünk. Erről érdemes megnézni a Slejm jól érthető összefoglalóját, amelyből fontos kiemelni az egyenlőtlenül – a Fidesz érdekeinek megfelelően – átrajzolt szavazókerületeket és az egyedülálló ún. győzteskompenzáció intézményét...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.